Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1929

18 lelkület, a nemes értelemben vett arisztokratizmusnak a nevelésünkben való kialakítását. Miben áll a bencés szellem arisztokrata volta és hogyan érvényesülhet ez a pedagógiában? Az ellentétes irányzatok egymásmellé helyezésével és egymásközt való összehasonlításával jutottak el ahhoz a megállapításhoz, hogy Szent Ferenc és Szent Domonkos fiai demokraták, a Jézus Társasága militarista, Szent Benedek rendje pedig arisztokrata. A világi társadalomban három tényező teremti meg az arisztokrácia kialakulását; ez a három tényező hatott Szent Benedek rendjének fejlődésében is. Első a régiség; a családfa tisztasága és a történelem elmúlt századaiból való eredése. A tizennégy évszázados mult a bencés rendnek megadja ezt az ősiségét. Hol van királyi trón, hol van nemesi család, mely származását ennyire vissza tudná vezetni? Arisztokráciát teremt azonban az ősiségen kívül a királyi szolgálat. A nemes udvartartások légköre volt az arisztokrata szellem kialakítója. Az apródok itt nevelődtek lovagokká, a lovagok itt lettek nemesekké. És ez a királyi udvartartás megvan Szent Benedek kolostoraiban. Nap-nap után szolgálnak az oltár körül Krisztus királynak, kinek országa az örökkévalóság birodalma. Valaki megjegyezte, aki járt olyan bencés kolostorban, ahol vannak laikus testvérek, hogy ezeknek az egyszerű, tanulatlan embereknek a viselkedésén is mennyi gravitas látszik. Az oka itt van. Ők is részt vesznek nap-nap után Krisztus király előtt bemutatott hódolaton és a liturgia komoly méltósága bélyegként rájuk nyomja ezt a nemes előkelőséget. A nemesi családokat végül létrehozták az ősök nagy tettei. És mert a „noblesse oblige", az utódok atyáik nyomdokaiban akartak járni, hogy méltók legyenek nevük viselésére. Hol találhatnánk nemesebb tetteket, mint az Áldottnak seregében? Az ő nyomán gyermekei is az áldások emberei lettek. Itt vannak az apostolok társai: Ágoston, Bonifác, Adalbert, Gellért. A vértanuknak is követői lettek Placidustól kezdve, Berthariuson át, kit társai seregével a templomban öltek meg, egészen a most boldoggá avatott angol és francia vértanú bencésekig és a napjainkban vértanúhalált halt német hittérítőkig. Melléjük sereglenek, mint az ősegyházban is, a vértanuk és apostolok mellé az egyháztudósok: Beda Venerabilis, Alkuin, Rhabanus Maurus, Anzelm, Mabillon. Díszét alkotják a zárdák virágai: Hildegard, Schönaui Erzsébet, a két Mechtild és Hildegárd. Van-e nemesebb társaság? Kell-e nagyobb arisztokrácia? Mindez pedig nem megváltoztatta, hanem kifejlesztette az alapító gondolatát. Maga is római és patrícius. A szülői háztól magával hozta a születési nemességet. De a nyugatrómai birodalom összeomlása idején nagyobbat tett, amikor az elsők között hirdette Regulájával és gyakorlatával a munka nemességét. Elrendeli, hogy gyermekei a saját munkájuk után éljenek meg. Ha az életetadó szellemet nézzük a mindent megölő betűvel szemben, akkor az már mindegy, hogy ez a munka kézi munka-e vagy pedig az észnek a munkája, a fő, hogy a kolostor létének alapja legyen és ne mások adományaiból éljenek meg. Tehát nem Meunier faragta ki anversi zsákhordóján először a munka tudatából fakadt nemesség fölségét, kivésődött az már előbb is a benedeki lélek komolyságán. És Carlyle nem századunkban írt-e oly fölséges himnuszt a munka dicsőítésére, mint Szent Benedek, mikor az ora-val egysorba helyezte a labora-t és ezzel Isten-szolgálattá tette a konyhában mosogató testvér legutolsónak látszó munkáját is. A bencés szellemű nevelés bele akarja vinni a gyakorlatba azokat az elveket, amelyeket ez aTővid elmélkedés nyújt. Segítségül szolgál ebben az említett belső okoknak a növendékek lelkébe ültetésén kívül, amit a külsőségek értékelésének ne-