Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1928

17 tanítványok. Vendégeink sorában üdvözölhettük JÓZSEF, kir. herceg, tá­bornagy őfenségét, Dr. SERÉDl JUSTIN IÁN, bibornok hercegprímás öeminenciáját, 0RSEN1G0 CÉZÁR, pápai követ úr ökegyelmességét. Há­romszor adtuk elő az ünnepi játékot s mind a három alkalommal egy-egy ünnepi beszéd vezette be az előadást. Március 21-én SC H AN DL KÁROLY Dr., ny. államtitkár, az O. K. H. vezérigazgatója, március 24-én TÓTH TIHAMÉR Dr., c. apát, egy. tanár, március 25-én HALLER ISTVÁN, ny. miniszter mondta az ünnepi beszédet. A Regula a történelem ítélőszéke előtt. Schandl Káro'.y, az O. K. H. vezérigazgatójának beszéde. A Via Latina közepénél, mely Rómát Nápollyal összeköti, emelkedik a Monte Cassino hegye, melynek ormára, Szent Benedek apát kolostorára hálásan és reménykedve tekint ma egy világ s egy nemzet: a keresztény világ és a magyar nemzet. Ezernégyszáz esztendeje ezen a hegyen dőlt el Európa sorsa s innen indult el a magyar ezeresztendő is. Mikor a római birodalom pusztulását már semmi sem tudta föltartóz­tatni, Monte Cassino apátja, a Szent Benedek-rend alapítója volt az utolsó római, aki a nyugtai birodalom végső katasztrófája idején ritka tisztaság­ban testesítette meg a valódi római szellemet s utolsó letéteményese volt annak a feladatnak, melyet a római szellem az emberiseg történetében betöl­tött. Róma a katonai fegyelmet, az állami rendet, a klasszikus törvényeket, szóvf\ a praktikus alapépítményeket adta. Két világ között állt Szent Be­nedek. A római világ hagyományait átveszi és a népvándorlás után jövő világnak átadja olyformán, hogy azokat a következő századok is fölfoghat­ták. A nyugati keresztény egyház folytatta tovább Róma hivatását a szent­benedeki utakon s átmentette a klasszikus kultúrát is az utókornak. Nagy Szent Gergely pápa életrajzírója mondja el róla a következő történetet. Mikor a gótok királya, Totila, végig száguldott Itálián s Rómá­hoz közledett, megállt Cassino hegyének tövében. Mielőtt Rómába bevonult volna, kíváncsi volt a szent apátra, akiről a nép csodákat mesélt. Meg akarta tréfálni s vezérét küldte hozzá királyi ruhában. Szent Benedek megismerte, hogy nem a királlyal van dolga s fölszólította, hogy vesse le a királyi pa­lástot, mert az nem illéti meg őt. A vezér az apát lábai elé borult s mikor elmondta a történteket a királynak, az is fölsietett Szent Benedekhez s alázatosan hódolt előtte. A gót királyt figyelmeztette Szent Benedek, hogy ne folytassa kegyetlenségeit s hogy bevonul Rómába, de tíz év múlva meg­hal. A király hallgatott a cassinoi szerzetes szavára, mérsékelte kegyetlen­ségeit, de tíz év múlva meghalt. Mégis, mintha ez a találkozás lett volna az összekötő mozzanat, mikor a római patrícius család fiából lett keresztény törvényhozó a római szellemet a keletről elindult krisztusi hittel együtt át­adja az új germán világnak. A római birodalom folytatása a germán im­périum lett s az lett egyúttal a nyugati keresztény egyház védője is az új világban. Szent Benedek nursiai patrícius, római család sarja volt. Az örökváros­ban végezte tanulmányait s Subiaco erdejében kezdte meg a szerzetesi éle­tet, melyet Monte Cassinon tökéletesített. Monte Cassinon Jupiter, vagy Apolló pogány isten templomát találta. Annak helyére építette az első 2

Next

/
Thumbnails
Contents