Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1928

18 igazi nyugati keresztény kolostort. Világító tornya lett így Monte Cassino a nyugati kereszténységnek, melyet Szent Benedek az elbukott római pogány kultusz romjaira épített. A keresztény világ benne a törvényhozót tiszteli, aki Reguláival megvetette alapját a keresztény szerzetesrendi intézménynek. Pachomiusnak nilusmenti remetelakásaival szemben Benedek apát a nyugati kolostorokat állította föl, melyekben a szigorú fegyelem mellett a vallásos elmélyedés, gyakorlati gazdasági munka és kultúraterjesztés összhangbahozást vitte keresztül. Monte Cassinon és Szicíliában nagy mezei gazdaságokat létesített, melyekben személyes vezetése mellett a rendtagok dolgoztak s így a mezőgazdasági kultúrát terjesztették, mialatt mások a kolostorban a tudományokat és művészeteket vitték előre. A magyar nemzet bizonyára a bessenyők, húnnok és avarok sorsára jut, ha nem Szent Benedek-rendje jön a honfoglalók közé, hogy a keresztény hitre térítse őket. Szent Benedekben a művelt világ a nagy tanítómestert, a keresztény civilizációnak a népvándorlás idején átmentőjét ünnepli, mi magyarok Szent Benedek-rendjének ezeréves létünk megalapozását köszönhetjük. Szent Benedek fiai ugyanis a honfoglaló magyarokat nem csupán a keresztény hitre térítették, hanem egyidejűleg megtanították a mezőgazdálkodásra is. Rávették a büszke nomád népet, hogy fogja meg az ekeszarvát s gabonát termeljen. A mezőgazdaság állandóságot biztosított a nemzetnek, mely így lett Európának ma is első agrár nemzetévé. Pannonhalma méltán uralja a magyar földet kiemelkedő ormával, mint Monte Cassino messze tekint Italia földjén. Amit Monte Cassino nyújtott Rómának s a nyugati müveit világnak, azt adta Pannonhalma a magyar nemzetnek, de még annál is többet. Szent Benedek fiai adták a magyarságnak a krisztusi hitet, ők hozták az apostoli királyi koronát, ők teremtették meg a kultúránkat, tudományos életünket, művészeteinket, iskoláinkat, kézműiparunkat s mezőgazdaságunkat. Ha mindezt akkor egyszerre nem hozzák s a szántás-vetésre rá nem nevelik a nomád magyarokat, akkor már a történelemé lenne a magyar nemzet emléke is. A római nemesek Benedekre bízták fiaik nevelését. Az Anio-völgyében Maurus és Piacidus nemes ifjak voltak első tanítványai, akiknek a csodáját mindannyian ismerjük. Az első magyar királyfi, a magyar főnemesek és nemesek fiait is eleitől kezdve Szent Benedek fiai nevelték. S ha az egész művelt világ ünnepel ezen a napon, ha Monte Cassino boldogan várja a rabságból felszabadult pápa kitüntető látogatását s az egész magyar nemzet hálásan köszönti az 1400 éves Szent Benedek-rendet, különös örömmel osztozunk a jubiláló rend s annak különösen magyar tartományának boldogságában, mi, akik abban a sorskedvezésben részesültünk, hogy a Szent Benedek-rend iskoláiban nevelkedtünk. Életem javát az ország fővárosában éltem le, de azok az évek, amelyeket szülőföldemen a bakonybéli apátság falujában s a győri bencés főgimnáziumban töltöttem, kölcsönözték azokat a mély hatásokat, melyek egy életen át vezettek. Sárkány Miklós bakonybéli apát alakjától kezdve, akinek 4 éves koromban ministrálni szoktam, — a kitűnő Acsay Ferenc igazgatóig, aki érettségit adott, felejthetetlenek azok a hatások, amelyeknek erejét Szent Benedek szelleme kölcsönözte. S mind-