Ciszterci rend I. kerületi Szent Imre főgimnáziuma, Budapest, 1913
III. Beszámoló az 1913-14. iskolai évről
41 Amikor azonban így a testi nevelés nagy fontosságát nyomatékkai hangsúlyozzuk, szembe kell helyezkednünk azzal a végzetes tévedéssel, amely ennek a nagy célnak a szolgálatába az atlétika és sportolás túlzásait szegődted. Az egészség ápolásának semmi köze az izomerő fejlesztéséhez. Az előbbi a lélekző- és emésztő-szerveknek természetes megerősítése napsugárral, tiszta levegővel, jóleső mozgással ; az utóbbi erőszakos, sokszor brutális trenirozás merő versengésből. S míg a mérsékelt testmozgás élénkíti a vérkeringést, gyorsítja az anyagcserét, segíti a bomlási termékek kiválását, addig az atlétás- kodás erőltetett gyakorlatai gátolják a szabad lélekzetvételt, vértolulást okoznak az erekben s a kimerültség révén fogékonnyá tesznek a meghűlés iránt. Az ethikai érzék finomságát meg hogy mennyire megrontják, arról tanúságot tesz a többi között a nagy sportoló angol nemzetnek egyik híres fia, Wilkie Collins, aki szégyenkezve panaszkodik az angol társadalom eldurvulásáról s ennek okát nagyrészt a testgyakorlatok túlzásaiban találja. Matthew Arnold pedig azt mondja, hogy az angol nevelés csak a barbárok és filiszterek számát szaporítja. De ha az erőltetett testgyakorlatok senkinek sem hasznosak, legkárosabbak mégis a tanuló ifjúságra, amelynek elvégre nem lehet ideálja egy díjbirkózó vagy a diszkoszvetés világbajnoka. Ma, a gépek korában, nem a nyers erő, hanem termékeny gondolatok, nemes érzelmek, eszes elhatározások vívják ki a diadalt. Ezek pedig nem az izmok, hanem a szellem erős tréningjét tételezik fel. Es minthogy erős fizikai és erős szellemi munkát lehetetlen egyszerre végezni r vagy választani kell a kettő közül, vagy engedni kell a túlzásokból. Hogy az előbbire nézve micsoda eltolódás következett be a theoretikusok felfogásaiban, arra érdekes példa Payot, aki azt mondja: „Túlzást túlzással szembeállítva, inkább választom ama középkori iskolák túlzásait, melyek egy aquinói szent Tamást, egy Montaignet, egy Rabelaist adtak nekünk, mint azokat az iskolákat, melyek az evezés bajnokaival ajándékoznak meg bennünket.“ A másodikra nézve meg a legcsattanóbb felelet a svéd-tornának hódító térfoglalása. Svédországban már régen rájöttek, hogy a test kultúrája csak az egészség kultúrája lehet; minthogy pedig ezzel ellenkeznek a testi megerőltetések, azért az atlétikát egyszerűen száműzték az iskolából. Elvük az, hogy a testgyakorlatok ne merítsék ki az erőket s ne menjenek a teljes kifáradásig. A svéd-torna minden kultúrnépnél sok követőre talált. Mi is átvettük rendszerükből azt, amit a miniszteri tantervvel megegyezőnek, helyesnek és alkalmasnak találtunk. Óratervünket — melynek alap-
