Ciszterci rend I. kerületi Szent Imre főgimnáziuma, Budapest, 1913
Békefi Rémig dr.: A ciszterci Rend története Magyarországon
10 fut végig; az oszlopfőt meg a levélcsomó és levélfüzér ékesíti. Egyházi ruháik és edényeik a legegyszerűbbek. Az aranyat, ezüstöt és selymet, ahol csak lehet, mellőzik. Szóval nem a fény és pompa, hanem az egyszerűség, a világos alaprajz, a méretek pontossága és hatása, a szigorú arányosság és a kellemes összhang jellemzi a ciszterciek művészetét.' Szemléletes bizonyítékai ennek Zirczen a középkori templomnak ránk maradt pillére vagyis a mai Szent Imre-szobor talpa; az 1912. és 1913. évben Hümpfner Tibor dr. apáti titkár által Zirczen vezetett ásatások alkalmával előkerült templomi és monostori faragványos kövek, a jelen sorok írója által „A pilisi apátság története“ I. kötetében 1891-ben közölt műrészletek és Gerecze Péter dr. által éppen most folytatott ásatások révén napfényre jutott pilisi apátsági romok; s végül a kerczi apátságból ránk maradt becses épületromok. A ciszterci Rend virágzása Európaszerte a XIII. század első felére esik. Hazai apátságaink is a tatárjárás előtt élik fénykorukat. Királyi bőkezűség és saját munkájok révén anyagilag megizmosodnak; rendi szervezetük épsége hivatásuk magaslatára emeli őket; a pápák bizalma, a királyok kegye és a nemzet rokonszenve lépten-nyomon megnyilvánul velők szemben. A tatárjárás azonban valamennyire romlást hoz ; a súlyos csapást nem tudják kiheverni. Szomorú viszonyaikról a nagykáptalan értesül és segíteni akar rajtok. Ezért utasítja 1274-ben a cikádori, heiligenkreuzi és reuni apátot, tartsanak a magyarországi monostorokban vizsgálatot s tapasztalataikat terjesszék be írásban a jövő gyűlésre. Rá egy évre meg e megbízást a franciaországi három főapátság — Pontiniacum, Claravallis és Trium Fontium — apátja kapja meg.2 Az Anjouk idejében nálunk életbe lép az egyházi reservatio. V. Kelemen pápa kinyilvánította, hogy az egyházi javadalmasok kinevezését saját jogának tekinti. Erre az álláspontra helyezkednek utódai is. Ez a pápai reservatio nemcsak a világi főpapok, hanem a szerzetes apátok és prépostok javadalmára is kiterjedt. így történt meg azután, hogy az apátságok élére legtöbbször egyházmegyei papok jutottak. Szóval beköszöntött a kommendátori, más néven gubernátort intézmény. A gubernátorok között akadtak ugyan, akik monostoruk ügyét a szívükön viselték ; a legtöbb azonban apátsága belső ügyeivel és fejlődésével mitsem törődött. Inkább gondoltak javadalmuk jövedelmére, mint jövőjére. 1 Békefi R. : A pilisi apátság története. I. 28 — 114. 2 Statuta Capit. Gen. Ord. Cist. a. 1274, 1275. (Winter: Die Cistercienser. III. 235, 236.)
