Ciszterci rend I. kerületi Szent Imre főgimnáziuma, Budapest, 1913

Békefi Rémig dr.: A ciszterci Rend története Magyarországon

11

A visszahatás nem soká késhetett. A monostorokban a fegyelem meglazult, a rend felbomlott és az igazi szerzetes szellem egyre tünede- zett. Erre bénítólag hatott hazánk közállapota is. Zsigmond királyunknak belső zavarokkal teljes kormánya és a külföldi tartózkodásából eredt bonyodalmak, a cseh-huszita mozgalmak, a szinte folytonosan dúló török háborúk, a polgárháború emésztő zavarai s a főurak meg- hasonlása az ország békéjét tönkretette és fejlődését megakadályozta. Az általános hanyatlás a nemzettest minden részére kiterjedt; nem kímélte tehát az egyházi szervezetet sem.

A cisztercieknél a rendi szervezetnek egy intézménye is közreműködött a bajok keletkezésére. S ez az atyaapáti intézmény volt. Ennek értelmében ugyanis a külföldi rendtagok előtt is megnyilt az út hazai monostoraink apáti székébe. Ezek azután, a magyar törvények és a szokásjog ismeretének híjával, könnyen túltették magukat azokon az intézkedéseken, melyek hazánkban érvényben voltak. A birtokok könnyelmű elidegenítése, elzálogosítása, elajándékozása és elcsereberélése az apátságok gazdasági viszonyait és bevételeit csökkentette. Már Nagy Lajos korában szomorú viszonyok között látjuk apátságainkat. Helyzetükön maga a király akar segíteni s a ciszter- ciumi nagykáptalanhoz fordul. Ez nyomban intézkedik s a vizsgálat megejtésével Sigfried reuni apátot bízza meg. A vizsgálat 1356 és 1357-ben megy végbe s az egész vonalon sok bajt és rendetlenséget állapított meg.1 Ily jelenségekkel találkozunk Zsigmond király idejében is. A cisterciumi nagy káptalan már 1411-ben keservesen panaszolja el, hogy a magyarországi ciszterci monostorok nem rendtagok kezén vannak s mind a lelkiekben, mind az anyagiakban nagyon szomorú viszonyok között élnek. S hogy a baj tovább ne terjedjen, a reuni apátot küldi ki reformátorul. 1422-ben meg mély elszomoro- dással jelenti ki, hogy a fegyelem és igazi szerzetes élet sok helyütt — Magyarországot is beleérti — egészen eltűnt a monostorokból. Ennek okát a visitatorok évenkinti vizsgálatának elmaradásában találja. Miért is minden országban és egyházi tartományban reformátort nevez ki. Az esztergomi provinciába tartozó, vagyis magyar monostorok reformátorául Keresztély pilisi apátot küldi ki.1 2

Hunyadi Mátyás közbenjárására a cisterciumi nagykáptalan 1461-ben a morimundusi, 1471-ben meg a pilisi és borsmonostori apátot bízza

1 Cistercienser Chronik. 7. Jahrgang. (1895.) Jan. nr. 71. 11 —14. — Békefi R.: A pásztói apátság tört. I. 254—257.

2 Stat. Capit. Gen. Ord. Cist. a. 1411. nr. 23. és 60. (Lucerni kódex.) — Stat. Capit. Gen. Ord. Cist. a. 1422. nr. 1. (Marterte et Durand: Thesaurus Anecdot. IV. 1567—1568.)