II. kerületi érseki katolikus főgimnázium és Rákóczi-kollégium fiúnevelő-intézet, Budapest, 1917

Dr. Sebők Imre

5

a hitoktatók kongresszusának megbízásából a polgári iskolák vallástani tantervének és utasításainak tervezetét az előbb már elkészült középiskolai vallástanítási terv és utasítások mintájára, amelyet a magyar püspöki kar változtatásokkal magáévá tett és 1907-ben elrendelt. Midőn az V. kerületi főreáliskola és 1906-ban a VIII. kerületi állami főgimnázium vallástanára lett, mindinkább apologetikus irányt adott tanításának, amit a hitoktatással foglalkozók egyre jobban sürgettek.

Míg másokat tanított, azalatt maga is folyton tanult. A villamos vasúton is, amelyet lakásától távolfekvő iskolái miatt sokszor kellett használnia, rendesen könyvvel kezében lehetett látni. Mások körülötte újságot, regényt olvastak vagy jókedvű beszélgetést folytattak, ő pedig akkor is komolyan tanult. Az 1902. évi ifjúsági zarándoklat után visszamaradt két hétre Rómában és egy régi jogcímen doktori fokozatot adó bizottság előtt teológiai szigorlatot tett. A következő évben középiskolai vallástanári, 1908-ban a budapesti középiskolai tanárképesítő bizottság előtt a földrajzi és természetrajzi szakból tanári oklevelet, nyolc évvel később a debreceni egyetemen filozófiai doktori oklevelet szerzett.

Ismereteit nemcsak könyvekből merítette, hanem nagyszabású utazásaiból is A megismételt olaszországi utakon kívül csakhamar eljutott Német-, Francia-, Angolországba, 1903-ban Eszak-Afrikába és Marokkóba, 1904-ben dr. Prohászka Ottokár püspökkel és Izsóf Alajos szerkesztővel missziókat tartott Észak Amerikában a kivándorolt magyarok között, 1905-ben földkörüli útra indult ismét Izsóf Alajossal Észak-Amerikán át San-Franciskóig, onnan a Hawai- szigetekre, majd Japánba, Kínába, Fülöp-szigetekre, Indiába a Himalájáig, azután Ceylonon át Adenig, a Vörös-tengeren, a Szuez-csatornán s a Földközi-tengeren keresztül vissza. 1908 nyarán fölkereste a Szaharát, 1912-ben újra elutazott New-Yorkba, ahol a Szent László Társaság megbízásából a magyar kivándorlók számára lelkészi állomást igyekezett szervezni és egyszersmind a Szent István Társulat könyv- terjesztő vállalata részére amerikai fióküzletet akart létesíteni. 1913- ban tette meg utolsó nagy útját ázsiai Oroszországba Schultz Aurél tanár kíséretében.

Rendkívüli tehetségéről és szorgalmáról leginkább bámulatos nyelvtudása tanúskodott. Részint azért, hogy az idegen irodalmak eredeti kincseihez hozzáférkőzhessék, részint pedig azért, hogy utazásain könnyebben boldogulhasson, először Európa nagy nemzeteinek nyelvét sajátította el, azután más világrészek nyelveihez fordult bele-