II. kerületi érseki katolikus főgimnázium és Rákóczi-kollégium fiúnevelő-intézet, Budapest, 1917

Dr. Sebők Imre

Az elmúlt iskolaévben nem közönséges embert kísértünk utolsó útjára dr. Sebők Imre személyében, aki merész vonásokkal írta bele nevét intézetünk történetébe. Az ő tüzes lelkében született meg a Rákóczi-kollégium és a II. kerületi érseki katholikus főgimnázium létesítésének eszméje, lankadatlan fáradozásával kiérdemelte a két intézet alapítójának nevét. Az alapításhoz aranya és ezüstje ugyan nem volt, de amije volt s ami ezeknél több, azt odaadta: ritka szellemi erejét, határtalan lelkesedését, kimeríthetetlen munkakedvét, a keresztény magyar ifjúságért rajongó szeretetét.

A nagystílű emberek fajtájához tartozott, akikre nem lehet a szokott méreteket alkalmazni. Maga is nehezen tudott megbarátkozni az élet mindennapos kereteivel s szinte nyugtalanul kereste az új, rendkívüli, meglepő jelenségeket, tényeket és feladatokat. Csontos, izmos testalkata, szívós természete hihetetlen fáradalmak elviselésére képesítette és hordozója volt egy nagy dolgokra hivatott, mondhatni tüneményes tehetségnek. Erejének tudatában akadályokat nem ismerő elszántsággal bocsátkozott oly vállalkozásokba is, amelyeket nyugodtan mérlegelő elmék vakmerőeknek tartottak. A benne fölhalmozott őserő tudott szilaj harci kedvben is nyilvánulni, ha ellentétes nézeteket, törekvéseket talált magával szemben. Ilyenkor elemében volt: vitatkozás, szónoklás, agitálás, szervezés neki élvezetet nyújtott; a nyugalmas életet megvetette. A harc persze kiszámíthatatlan ; abban a felek könnyen sebeznek és sebesülnek.

Harcias természetét épúgy mint forró szeretetét a magyarság ügye iránt atyjától, Sebők Imre ügyvédtől, örökölte, aki 1848-ban mint gyöngyösi diák elhagyta az iskola padjait és kardot kötött oldalára, hogy a magyar szabadságért ő is síkra szálljon. A kiérde- mült 48-as honvédhadnagy a nagy idők emlékén nevelt 1878 január