II. kerületi érseki katolikus főgimnázium és Rákóczi-kollégium fiúnevelő-intézet, Budapest, 1917
Dr. Sebők Imre
10 nagyobb biztosítékot nyújtották a fővárosban fölállítandó új gimnázium számára. Amit a Regnum Marianum a fölmerült akadályok miatt nem vitt keresztül, azt Sebők Imre az őt támogatók segítségével megvalósította. 1907 szeptember 1-én megnyílt az ebben az évben már Rákóczi- kollégiumnak nevezett konviktus gimnáziumának első osztálya a várbeli említett gr. Zichy-palotában. A tanári kar három tagból állott: dr. Sebők Imre rendes tanár és megbízott igazgatóból, Korponay István ideiglenes rendes tanárból és Simon Károly óraadó tanárból. A gimnázium 30 első osztálybeli tanulójával 1907 december 13.-án megkapta a nyilvánossági jogot és 1908 február 20.-án a II. kerületi érseki főgimnázium címét s még ennek az évnek tavaszán ideiglenesen helyet kapott a Rákóczi-kollégium elkészült épületében. A A fönntartó egyesület neve 1912-től fogva: „Rákócziánum, kath. főgimnázium és internátus-egyesület.“ Sebők Imre, akit 1908-ban végleges igazgatónak választottak meg s aki vallástant, földrajzot és természetrajzot tanított az új intézetben, most minden gondját arra fordította, hogy a gimnázium saját épületet kapjon. Valóban már 1908 szeptember havában megkezdődött az építés, november 15.-én ünnepiesen megáldotta dr. Kohl Medárd püspök nagyszámú díszes közönség, közötte sok tanár és igazgató jelenlétében az alapkövet, melyet a Himnusz éneklése mellett a főlépcső pillérének alapjában helyeztek el. 1909 szeptember 6.-án teljesen elkészült a munka és november 21.-én volt a szép fölavató ünnepség. „Mennyi akadállyal és ellenséggel egyrészről, — írja Sebők az érseki főgimnázium 1909—10. évi Értesítőjében ,Gondolatok egy új ház körül' c. cikkében — kicsinyeskedéssel és kicsinyléssel másrészről kellett és kell egy ilyen új organizmusnak megküzdenie, azt az a kevés ember tudja, aki ebben a küzdelemben bennállt. Akadt, akinek az volt velünk a baja, hogy hitvallásos iskola merünk lenni és ezekre ma egyik-másik tanácsházban nem jó szél fuj, — a másik meg azt nem akarta sehogyan megérteni, hogyan lehet iskolát csinálni és fenntartani hatalmas alapok nélkül? Főleg a jó vidéken akadtak (és vannak ma is), akik nem tudták megérteni, hogy másképen is létezhetik valami, mint ahogyan ők azt elképzelik és hogy az élet a maga változatos bőségében nincsen sémákhoz kötve, sem pedig a katholi- cizmusnak nem tartozik lényegéhez a sémákhoz való alkalmazkodás. Helyi nagyságok, kisvárosi próféták szólaltatták meg — kérdezet- lenül — a szürke reménytelenség kár, kár-jait; kár az új vállalkozá
