II. kerületi érseki katolikus főgimnázium és Rákóczi-kollégium fiúnevelő-intézet, Budapest, 1915

Papp Imre

Papp Imre.

A nemzeti erőfeszítés e nagy napjaiban, mikor az idő minden ember munkájának kétszeres súlyt ád, minden veszteségünket kétszeresen érezzük. Ma minden ember pótolhatatlan. A katona, aki a polgárért vérzik, de a polgár is, aki a front mögött tartja rendben az országot. S ha most dől ki valaki közülünk, az ő fegyverét nincs aki felvegye, az ő munkáját nincs, aki folytassa. Egy ilyen pótolhatatlan munkástól, tanártársunktól, barátunktól búcsúzunk e helyen a fájó szeretet hangján, ki nem ment oda, hol a halált osztogatják, mégis elesett itthon a becsületes kötelességteljesítés mezején 28 éves élete legszebb idején, mikor benne annyi tetterő, tudás és vasakarat várt még a munkára. Eltávozott közülünk örökre akkor, midőn becsületes munkája árán önerejéből biztos révbe jutott.

Életrajzi adatai a következők:

Makón született 1886 október 10.-én s iskoláit is itt végezte, az érettségit „jeles“ eredménnyel itt tette 1905 június 19.-én. Ezután felkerülvén Pestre, az egyetemen történelem-földrajz szakra iratkozott s már az első félév után ezer koronás állami ösztöndíjat kapott, melyet egyetemi pályája alatt végig megtartott. Alap- és szakvizsgái letétele után az 1909—10. tanévben a budapesti tanárképző-intézeti gyakorlófőgimnáziumban működött, mint ösztöndíjas gyakorló-tanár. Ugyancsak ekkor a budapesti Kereskedelmi Akadémián nyert óraadói, illetve helyettesítési megbízást s itt működött 1911-ig. Ezen idő alatt nevelősködött is egy fővárosi előkelő családnál s tanítványával Dél-Tirolban és Svájcban hosszabb utazást is tett.

1911-ben Trencsénbe került a kath. főgimnáziumhoz, mint helyettes tanár s itt működött 1913 júniusáig, midőn hasonló minőségben a pozsonyszentgyörgyi főgimnáziumhoz helyezték át, hol 1914 júniu1*