II. kerületi érseki katolikus főgimnázium és Rákóczi-kollégium fiúnevelő-intézet, Budapest, 1913

Herodotos mondatszerkesztéséről iskolai olvastatás szempontjából

Herodotos mondatszerkesztéséről iskolai olvastatás szempontjából.

Herodotos történeti munkája a görög prózai stílus első összefüggő, figyelemreméltó emléke. E mű a görög prózai stílust már bizonyos fejlettségében mutatja s olyan íróról beszél, aki nem megindítója a görög próza irodalmának, hanem folytatója az elődöktől az úgynevezett logographusoktól megkezdett úttörő munkának. Rendkívül érdekes és hálás feladat megvizsgálni, hogy a görög prózának milyen fejlettségét mutatja Herodotos stílusa. A tudomány erre a kérdésre a feleletet megadja, amikor keresi, hogy a fejlettségnek milyen fokán van meg Herodotos stílusában, amelyet Croiset egyenesen művészinek nevez,1 a periódus, mert ennek a tökéletes alakjából lehet tudvalévőleg leginkább következtetni valamely nyelv stílusának a fejlettségére. Magának a periódusnak a főtulajdonságára nagyon találóan rávilágítanak Classen szavai: „Es ist eine notwendige Eigenschaft der ausgebildeten und abgeschlossenen Periode, dass sie nicht parenthetische Zwissensätze duldet, denn der Charakter dieser die grammatische Unabhängigkeit von ihrer Umgebungen, steht in directem Widerspruch zu dem Wesen der Periode, welche alle Teile des Gedankens zu einer zusammenhängenden Gliederung ordnet.“

Tudjuk, hogy ilyen értelemben vett periódust Herodotosnál még nem találhatunk, mert ehhez magának a gondolkodásnak igen nagy fejlettsége szükségeltetik. Sőt megállapítható nála az a meglepő tény, hogy a legtöbb esetben még ott sincs periodus, ahol várnók azt, vagy pedig a hmegindul, a legtöbb esetben van valami körülmény, amely e mondatalakzat teljes kikerekedését megakadályozza.

1 Revue des deux mondes, 1890. 1. Mai. p. 202.