II. kerületi érseki katolikus főgimnázium és Rákóczi-kollégium fiúnevelő-intézet, Budapest, 1913
Herodotos mondatszerkesztéséről iskolai olvastatás szempontjából
9 A jelen rövid dolgozatnak nem lehet az a tárgya, hogy akár az idevonatkozó tudományos eredmények nagy körét elősorolja, akár a Herodotos stílusában megnyilatkozó sajátságokat a görög prózai stílus fejlettségének a szempontjából részletesen, kimerítően ismertesse. Célunk sokkal szerényebb, de úgy véljük, talán mégis hajtunk valami csekély hasznot az iskolai munkának, ha ezt tartva szem előtt, rámutatunk Herodotos nyelvezetében megnyilatkozó, a görög prózai stílust fejlődésében bemutató, azon néhány főbb sajátságra, amelyek a munka iskolai olvastatása közben lépten-nyomon előfordulnak s amelyek nemcsak okulást nyújtanak a tanulónak a stílus szempontjából, hanem a hozzáfűzött, a jelenség okát kereső magyarázatokkal bepillantást engednek egy igen rokonszenves író értékes lelkivilágába. Feladatunknak megfelelőleg a következőkben feltüntetünk néhány olyan gyakori jelenséget íróink stílusában, mikor, bár kívánkoznék, nincs periodus; továbbá, mikor megindul a periodus, de valamiféle körülmény miatt zökkenés áll be s nincs meg a befejezés; azután pedig keressük a jelenségek okait is, magának az írónak a leikéből igyekezvén azokat megmagyarázni. I. A periódusos stílus megfigyelésében főleg az érdekelhet bennünket, hogy mennyiben van meg írónknál a mellérendelés s az alárendelés. Bizonyos, hogy mentői magasabb fejlődésű valamely nyelv stílusa, annál nagyobb szerep jut benne az alárendelésnek s mennél kezdetlegesebb fokon áll valamely nyelv, annál gyakoribb benne a mellérendelés.1 Ha csak pár lapot olvasunk is Herodotos müvéből, nem nehéz megállapítanunk, hogy a mellérendelés írónknál sokkal gyakoribb, mint az alárendelés. Igen sűrűn találkozunk nála a xaí-a\ való mondatfüzéssel. Elég, ha csak pár helyre utalunk a sok közül: I. 12. 1. 55. — I. 62. 3. 97. — I. 73. 16. 109. stb.1 2 Szereti használni a közönséges beszédet annyira jellemző „aztán 1 Stolze Schmalz : Lateinische Grammatik, 492. 1. és Wundt Völkerp. II. 303. 2 Abicht: Herod. 3 kiadás szerinti idézetek. A római szám a könyvet, ax első arabs szám a fejezetet, a második a sort, a harmadik az oldalt jelöli.
