II. kerületi érseki katolikus főgimnázium és Rákóczi-kollégium fiúnevelő-intézet, Budapest, 1913

Az év története

Az év története

Az 1913—14. tanévet szeptember 8.-án kezdtük meg ünnepies „Veni Sacte“-val a Rákóczi-kollégium kápolnájában; utána Kanter Károly pápai prelátus, gondnoksági elnök tartott beszédet főleg a szép számban egybegyűlt szülőkhöz, melyben a kettős intézet célját fejtegette. Hangsúlyozta, hogy intézetünk első sorban katholikus s mint ilyen, különösen a nevelésre, a lelki élet helyes kialakítására fog törekedni, mert erős hite, hogy boldog csak az az ember lehet, aki harmonikus lelki életet él. A szülők megnyugvással adhatják ide gyermeküket, legdrágább kincsüket, mert a tanári kar különösen ebben az intézetben nemcsak tanítani, hanem — tán első sorban — nevelni is akar.

Az előadások szeptember 9.-én kezdődtek s zavartalanul folytak június 7.-éig.

A főgimnáziumi gondnokság múlt tanévi utolsó ülésén rendes tanárrá választotta Weinman Sándor erdély-egyházmegyei áldozópapot, ki egy évet már eltöltött az intézetnél. Ugyanakkor új tanárokul választotta dr. Gyomlay László és Müller Kálmán okleveles középiskolai tanárokat helyettes tanári minőségben s Candrea László Rákóczi-kollégiumi prefektust, szakvizsgálatot tett tanárjelöltet alkalmazta óraadó tanári minőségben.

Ezenkívül egy évi szabadságot engedélyezett dr. Huszti József rendes tanárnak, kit a vallás- és közoktatásügyi miniszter külföldi tanulmányútra küldött.

Szeptember hó folyamán az igazgatói teendőket Simon Károly rendes tanár látta el, miután dr. Sebök Imre igazgató Schultz Aurél tanárral együtt, július, augusztus és szeptember hónapokban ázsiai tudományos etnográfiai és általános természetrajzi tanulmányúton volt.

Ugyancsak a szeptember hóban a még katonáskodó dr. Gyomlay Lászlót dr. Németh Sándor okleveles tanár helyettesítette.