II. kerületi érseki katolikus főgimnázium és Rákóczi-kollégium fiúnevelő-intézet, Budapest, 1913
Herodotos mondatszerkesztéséről iskolai olvastatás szempontjából
19 Sok esetben ez idézi elő a xaí gyakori használatát, amikor nem az a célja az írónak, hogy mentői egyszerűbb mondatokat alkosson a könnyen érthetőség szempontjából, hanem mert megfelejtkezik a külső formáról s maga a tárgy lévén előtte a fő, nem törődik azzal, nem tud arra is ügyelni, hogy most ez a mondatszerkesztés-e a célszerűbb vagy az. xaí fuv éxEÍvrj éy%EiQÍöiov őovoa xaxaxQimxEi énö xrjv avxrjv d'v^rjv xaí [>i£xá xavxa... imEOŐvg xe xal ánoxxEÍvag avxov éo%£ xal xi]v yvvalxa etc. I. 12., I. 15., semmiesetre sem mintamondatszerkesz- tés, de nem is lehet az, mert írónk a történet minden egyes eseményének egyformán nagy fontosságot tulajdonít. Az érdeklődés mondatja vele a xcd f,i£xá xavxa-1, ahol a xaí fölöslegesnek látszik, mert kifejezi az „azután“ is a kapcsolatot, elég lenne az utóbbi is. Azonban az író előtt ismét csak az a fő, hogy azt, amit mond, mentői nyomatékosabban kifejezze, mert a tárgy érdekessége kívánja így s nem tekint arra, hogy pongyolább lesz-e így a beszédje vagy nem. Nem is tekinthet rá, mert érdeklődése nem engedi. A tárgy iránt való nagy érdeklődés idézi elő a sűrű yág-os fűzést. Az író határozottan nem ér rá ügyelni a külső formára. A történet előtte a fő, nem pedig az előadás. A kötőszó-halmozásoknak is sok esetben ez a magyarázata. Az úgynevezett előkészítés sem történik minden esetben az olvasó érdeklődésének a felkeltésére, figyelmének a felhívására, hanem gyakran az író akaratlanul is a saját belső lelki izgatottságán könnyít, ha használhatja. Különösen kitűnik ez azokból a helyekből, ahol több előkészítés is fordul elő. Mikor a II. 25. 5. 24.-ben a Nilus nyári meg- áradásának okait fejtegeti írónk, a sok érdekes gondolattól alig bír szóhoz jutni. Egymásután többszörös előkészítés fordul itt elő. Folytonosan pihenésre van szüksége, újabb és újabb lélekzetvételre. Emiatt a sok előkészítés. Jelzi itt az izgatott hangot, az eleven érdeklődést az ilyen, mintegy magát biztató, bátorító mondás: ág fiév vvv év éXayíaxLo örj^ácaL näv EiQryiai (ugyanott). Még jobban mutatják az író lelkének a tárgyba való merülését azok az előkészítések, amikor az előkészítő szócskákat egész kis mondatok pótolják, mint amilyenek: ág £Q%0[xai (pqáacúv, xal xovxo orjfxavécú etc. A folyamatosságot megszakító magyarázgatások, a gyakori ismétlések, amelyek sokszor valóságos strereotyp mondatokká válnak s amelyek nem egyszer az elbeszélés folyamán magoktól értetődők,
