II. kerületi érseki katolikus főgimnázium és Rákóczi-kollégium fiúnevelő-intézet, Budapest, 1912
A cserkészet
13 cserkész megszólítja őt, („a cserkész mindent észrevesz“) udvariasan tiszteleg és elvezeti. A villamoson az idősebbnek átengedi a helyét. Öreg embert fölsegít a kocsira. Egy töpörödött ember nagy csomaggal küzködik a villamos megállónál: a cserkész fölteszi a csomagot. Egy kocsi kereke összetörött: a fuvaros tanácstalanul áll: a cserkész elsiet és hoz segítséget. A jó cserkész mindig éber : nyitott szemmel, nyitott füllel és — nyitott szívvel jár. S az emberek lassanként hálás tisztelettel néznek rá, mint a társadalom jótevőjére és lovagjára. Micsoda szent büszkeséggel járhat egy kis fiú az utcán, ha érzi, hogy benne mindenki bizik és kritikus helyzetekben mindenki számít rá! Természetesen a légy résen jelszó értelmében a cserkész mindent megfigyel és rögtön eligazodik, nem veszti el a fejét. Ez nem megy gyakorlat nélkül. Most is, hogy az őrs végigmegy a városon, a fiúk meg-megállnak valamely kirakat előtt s egy percig nézik. Azután beszámolnak, hogy ki mennyi tárgyat tudott egy percnyi megfigyelés után megjegyezni. Embertömegben való eligazodást, valakinek a gyors megtalálását a zűrzavarban szintén hosszas gyakorlat eredményezi. A cserkészetnek — bár fiatal még a mozgalom — már van pedagógiája és „módszere“. A cserkészgyakorlatok és játékok mind ilyen érzékfejlesztő próbák. (Pl. a Kim-játék szobában ; a természetben pedig a Cserkészvadászat — Levélvivés — Szarvasjáték — Hirvivés — A pók és a légy — Zászlójáték — Oroszlán-vadászat — Növény- vagy ásványkeresés stb. stb.) Hogy a cserkész hasznossá tudja magát tenni, bárhová kerül, azonnal megjegyzi magának, hogy hol van a legközelebbi gyógyszertár, hol lakik a legközelebbi orvos, hol a legközelebbi tűzjelző, a nyilvános telefon- állomás, hol az állatvédő egyesület, hol laknak a mentők, hol a legközelebbi rendőrposzt, mikor megy azon a vonalon este az utolsó villamos, hol van a legközelebbi levélszekrény és este mikor ürítik ki. Eveken át tartó szakadatlan önfegyelmezés gyümölcse a jó cserkész, a társadalom szimpatikus lovagja, aki azután odahaza a családnak is büszkesége. Az a küzdelem, amelyet a szülőknek a vásott fiúkkal szemben meg kell vívniok, — itt ismeretlen. A mindennapi jótett elsorolt példái még nem tennék a cserkészetet közhasznú és újító mozgalommá. Minden cserkész, ha az első „próbán“ (vizsgán) túlvan, kiképzi magát valami speciális műszaki irányban is. S mindezt játszva, a rendes kötelességei mellett végzi el. Lám, a mi Örsünk két tagja elvégezte a cserkész-központban a mentőtanfolyamot: az egyik ismeri a gyógyszereket, a másik a törött kar és láb, a vágott és zúzott seb kezelésének a módját és mindazt,
