X. kerületi tisztviselőtelepi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1911
VII.Tanulmányí kirándulásaink
58 nagy és jól megérdemelt köszönettel tartozunk, mert teljesen önzetlenül, az ifjúság iránt való szeretetből vállalták magukra a sok munkával és fáradtsággal járó vezetői, illetve felügyelői tisztet olyan időben, mikor az évi munka amúgy is már elnyűvi a fizikai és lelki erőt. Jót tettek a szigorúan meghatározott kötelesség határain kívül is az intézetért és tanítványaikért. Ez a tudat legyen jutalmuk. Meg vagyunk győződve arról, hogy a kirándulás élvezetében és tanulságaiban részesedett tanulók mindig szeretettel és hálával fognak reájuk visszagondolni. Hadd álljanak itt a múlt évben tett nagyobb kirándulásokról a rövid beszámolók, mint iskola-családunk életének bizonyság levelei és emlékei: Az V. osztály tanulóinak kirándulása. Az V. osztály 27 növendéke Lehr Andor és Horn Antal tanárok vezetésével az Alduna vidékét tekintette meg. Útba ejtették Aradot, Temesvárt és Szegedet is. Aradon megnézték a várat, a 48-as ereklyemúzeumot s a vesztőhelyet. Temesvár gyorsan fejlődő városi életével Szeged monumentális épületeivel s erős magyarságával maradandó hatást tett reájuk. A kirándulás legszebb része a Báziástól Orsováig terjedő vízi út volt. Növendékeink elragadtatva gyönyörködtek a vidék festői képeiben. Orsováról kirándultak Ada-Kaleh szigetére. Egy napot töltöttek Herkulesfürdőn is. Innen, a minden tekintetben jól sikerült kirándulás gazdag és termékeny benyomásaival visszatértek Budapestre. A VI. oszt. tanulóinak kirándulása. Az előző évben vizet mentünk látni, a szépséges, ragyogó Balatont, ebben az évben elmentünk a nagy hegyekhez. Korán reggel búcsúztunk el Budapesttől, ragyogó arcok tekintettek le a pályaudvarra, hol fiait szíves szavakkal bocsátotta útra igazgatónk. A száguldó vasparipán délben már Kassán voltunk. A kedvező vonatösszeköttetés lehetővé tette, hogy megnézzük e nagy felvidéki város nevezetességeit: a dómot, .Rákóczi sírját, stb. Utunkat délután folytattuk tovább gyönyörű vidéken keresztül, napszálltakor már Poprádfelkán voltunk. Főhadiszállásunkat itt ütöttük fel a Huszpark- ban, innen szándékoztunk bejárni a Tátrát, melynek hóval fedett csúcsaira már szállásunk ablakából is gyönyörű kilátás nyilt.