X. kerületi tisztviselőtelepi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1911
VII.Tanulmányí kirándulásaink
59 Egy éjszakai pihenés után friss erővel indultunk neki első tátrai kirándulásunknak. Az idő nem valami kedvező volt, de azért turista kedvünk nem lohadt. Tátrafüredről a tarpataki vízeséshez mentünk s a fiúkat a gyönyörű tátrai kép annyira fellelkesítette, hogy mindenáron az Öt-tóhoz akartak menni. Neki is indultunk, el is értük a kétezer métert, júniusban hólapdáztunk is, de aztán az idő mégis csak visszatérésre kényszerített. Mindegy, másztunk hegyet s tapasztalatokat szereztünk a Tátra felső régióinak életéről is, az erővel azonban takarékoskodni kellett. Délután megtekintettük pihenéskép Poprádfelkát. Másnap a Csorbai-tóhoz indultunk már jókor reggel. A csorbái állomástól gyalog mentünk a nagy tóhoz s mivel az idő kedvező volt, gyönyörködhettünk a remek panorámában. Délután már Igló felé robogtunk. Iglóról jó másfélórai gyalog túrával elértük Iglófüredet, e kedves felvidéki fürdőhelyet. A fürdőigazgatóság nagy előzékenységgel gondoskodott arról, hogy a fáradt csapat jól kipihenhesse magát s új erőt gyűjthessen a további fáradalmakra. Pompás vacsorában volt részünk, nem is túristáknak, hanem vendégeinek tekintett a fürdő-igazgatóság bennünket. Ezt az ifjak úgy hálálták meg, hogy a fürdő közönségének szórakoztatására egy kis koncertet rendeztek: szavaltak, énekeltek. A hamarosan összeütött programúi, valamint ifjaink magatartása sok tapsot s elismerést szerzett. Mi pedig örültünk, hogy intézetünk jó hírnevét ide is elhoztuk. A hajnali órák már kocsin találtak. Változatos vidéken, erdőn, völgyön keresztül, a gyönyörű sztracenai völgyön át, majd kilenc órai kocsikázás után megérkeztünk Dobsinára. Sietnünk kellett, hogy villanyvilágítás mellett nézhessük meg a hatalmas jégbarlangot. Jól megebédelve ismét kocsira ültünk s még idejében elérve a vonatot, Rozsnyóra mentünk. Itt megtekintettük a várost és pihentünk, mert reggel öt órakor már ismét tovább mentünk Pelsőcre, innen pedig kocsikon az aggteleki cseppkő-barlanghoz. A gyönyörű természeti ritkaság óriási méreteivel nagy hatást tett mindnyájunkra. Közel hat óra hosszat voltunk a föld mélyében s mindent tüzetesen megnéztünk. Ez volt kirándulásunk utolsó stációja. Innen visszatértünk Budapestre. * A hat napos kirándulás nem fárasztotta ki a fiúkat, minden baj nélkül, jó erőben érkeztek valamennyien haza. A kirándulást Nógrádi László dr. és Kronberger Ede tanárok vezették.
