X. kerületi kőbányai magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1915

I. Néhány szó a földrajz tanításához

szét a hegyek kemény szikláit s törmelékeit a kis patakok hordják lefelé. A nagyobb folyók pedig leviszik az alacsonyabb tájakra, ahol a termékeny talajon gazdag növényvilág fejlődik ki. A Karsz- ton (kopár hegyvidék) azért nincs élet, mert ott nincs termőföld ; az alföld gazdagon terem, mert a folyók hosszú időn keresztül oda- hordták a termőföldet.

Nem kis hasznára van az embernek az is, hogy a folyóvizekben gazdag állatvilág lel otthont és megélhetést.

Az embernek azzal is segítségére van a folyóvíz, hogy felületén olcsón s szinte akadálytalanul utazhatik és szállíthat. Eséseivel is rendkívüli erőt szolgáltat, malmokat, turbinákat hajt. Megfelelő elvezetéssel pedig öntözésre lehet használni.

E kiváló előnyök miatt kezdetben az ember csak a források és a folyóvizek mellett telepedhetett le s csak a technika fejlődésével tudja a folyókat némely tekintetben nélkülözni, illetőleg megfelelő más alkotással (vasút, vízvezeték) helyettesíteni.

A magasabb vidékekről vagy a hegyekről a viz folyása a lejtő irányát követi. (A hegyekről lefolyó vizek nem egy irányban folynak, hanem a legmagasabb részektől különböző irányban keresik a mélyebb, lefolyásra alkalmas helyeket.) így azután különböző vidéken futnak az egymáshoz egészen közel eredő vizek, mert elválasztja őket a felszin alakulása. A választóvonalat rendesen hegygerinc vagy csúcs szolgáltatja s vizvdlasztóvonalnak nevezik.

A folyó keletkezésének a helyét eredetnek hívjuk, azt a részét pedig, ahol más folyóba vagy tengerbe ömlik, torkolatnak nevezzük.

Amig a folyó magas hegyek lejtőin halad, nagy esése miatt sebes s a hordaléka is nagy, mert erejét fokozza a sebessége. Ott szűk völgyekben halad még vagy kettészelt hegyek közt (szurdu- kokban) s nem egy hirtelen zuhan alá és zuhatagot (vízesést) alkot. Későbbi pályáján már, amidőn esése csökken s alacsonyabb tájékon folyik, ereje és hordaléka is fogy. Eddigi munkájával hordalékát meg is fi nomította, mert a köveket kavicsokká görgette, a kavicsot meg homokká súrolta. Ezen a szakaszon már lehet rajta közlekedni. Ha kiér a sikra, úgy harmadik, utolsó szakaszát futja meg. Folyása lassú, közlekedésre igen alkalmas, s ezt legfel- ebb csökkenő sebessége folytán lerakott hordaléka (zátony, sziget) akadályozza. Hordaléka finom homokká vagy iszappá kopott le, mire idáig ért. Majd eléri a tengert, de akkor megszűnik lenni s csak mint pára a szelek szárnyán térhet vissza a szárazföldre, hogy ott mint csapadék újra megkezdje romboló vagy később építő munkáját.