X. kerületi kőbányai magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1915
I. Néhány szó a földrajz tanításához
22 Folyóink az esőkben gazdag hegyvidéken erednek s a Kárpátok gerincétől befelé folynak. Ezen fővizválasztó vonalon kívül a többi folyók közt is van vizválasztó-vonal, amely azonban már nem különböző tengerek folyamvidékeit, hanem egyes folyók viz- területeit választja el. Mindezt a térképről lehet a legjobban látni. Minden magyar embernek ismernie kell a Dunát, a Tiszát, a Drávát s a Szávát továbbá a Sajó, a Szamos, a Körös, a Maros meg a Rába s a Vág folyókat. A többi folyók közül megjegyezni csak azokat szükséges, amelyeknek völgye közlekedés szempontjából nevezetes, vagy amelyik nagyobb hegycsoportok között folyva azoknak mintegy megjelöli a határát. (Térkép.; A Tisza az Alföld legmélyebb helyén folyik át, esése igen csekély, ami a kanyargó medrén is meglátszik. Ez okozza, hogy vizét nem tudja gyorsan levezetni és kiönt. Áradásaival szabályozása előtt sok kárt okozott. Szabályozása óta Tokajig hajózható. A Mára- marosi-havasokban ered, felső s középső szakasza rövid. Kőrösmező, Máramarossziget, Huszt, Tokaj, Szolnok, Csongrád, Szeged s Zenta mellette keletkeztek. Jobbparti mellékfolyói közül a Sajó hajózható, amelyet a Gömör-Szepesi-Érchegységből eredő folyók tesznek naggyá. A Királyhegyben ered s ahol a Tisza végleg délnek veszi útját, ott ömlik belé. Mellette van Dobsina, Rozsnyó s Miskolcz. Balparti mellékfolyói a Délkeleti-Medencéből folyó Szamos, melynek egyik ága a Radnai-hágó vidékén, a másik ága Vlegyá- szánál ered. Vize Vásárosnaménynál egyesül a Tiszával. Arányosan fejlett felső, középső és alsó szakasza van. E folyó mentén épültek Kolozsvár, Dés, Szatmár-Németi. A Körös három ágból ered, e Sebes-, a Fekete-, s a Fehér-Körösből s igy a Bihar nyugati lajtőinek minden vizét összegyűjti. Alsó szakaszának kanyargós, lassú folyású vidékén sok a kiöntése, amelyen sok nádas, lápos s mocsaras terület keletkezett. Nagy-Várad a Sebes-, Békésgyula, Békéscsaba a Fehér-Körös mellett épült. Gyoma és Szarvas a Kőrös partján vannak. Alsó szakasza hajózható. A Gyergyói-Havasokban eredő Maros a Délkeleti- Medencének, a Keleti-Kárpátoknak s a Bihar déli csoportjainak fő vízgyűjtője. Felső és középső szakasza hosszú, alsó szakasza ellenben rövid. Marosújvárig hajózható. Maros-Vásárhely, Gyulafehérvár, Déva és Arad a partján épült nevezetes helyek. A Duna egyik leghosszabb mellékfolyója a Vág. Vízállása igen változó, azért csak tutajozásra alkalmas. Kivájó munkája eredményezte szűk vadregényes völgyét, melyben sok vár épült a múltban.
