X. kerületi kőbányai magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1911

I. Kőszeghy Pál

24

azt az észrevételt, amit Négyesj- László ir Gvadányi ismertetésében: „Gyöngyösin kívül egy magyar poétában sem nyilvánult eddig ily mértékben: éles megfigyelő tehetség a részletek érdekessége iránt, a kedvtelés a részletek kirajzolásában“.34) Ilyen értelemben Gyöngyösi és Gvadányi mellé Kőszegliyt méltán odaállíthatjuk.

Kőszeghy a költői szépségeket a leirásokban mutatja. Milyenek ezek a leírások? Háromfélék: 1. egyes vagy csoportos metaforák; 2. valódi leirások, természeti tárgy, állat vagy személy leírásai; 3. csoportképek leirásai (vadászat, halászás, szánkázás, lakoma).

Mindegyikre egy-két példát mutatunk be.

Metaforák:

így változik sokszor az embernek élte,

Ki most vígan volt, hóit, hol senki nem vélte.

Tegnapi vígságát ma bánat metélte S ez újat más holnap óságnak beszélte.

De mit emlegetem az tegnapot és mát?

Nézzed az órának minutás futamát,

Mindenik csak fogyaszt, s rotvaszt mintegy almát, —- Viselvén nyakunkon az halál hatalmát. I. 4. 5.

Voltak, de megholtak s világbűi kimúltak, _

Tavaszi mezei virágként elhulltak. I. 33.

Az gyors hamisság az lassúbb igasságot Ha megelőzheti, mond sok hazugságot,

Formál, ír, practicál s fundál álnokságot,

S azzal az igazon vesz hatalmasságot .

Melylyel magát egyszer ha béjelentheti,

Ott színes mondásit hamar hitetheti S az ártatlant olyan verembe ejtheti,

Melybül száz igaz is ki alig mentheti. I. 93—94.

Lemetélte volt már Ceres kalászait,

Bérakta csűrökhöz teljes asztagjait:

De vélnéd, kinthagyta piros pipacsait —

Ha látnád mezőben most az Gróf szolgáit.

Az kiktíil vereslett minden földek vége,

Az utaknak hossza s néhullt téressége:

Piros szín volt mert az udvar ékessége, —

Kit csudlt mentében sok falu népsége. IV. 113—14.

Ez az a szín, a piros szín, mely a barok-világ egét bíborba vonta. Kőszeghy nem csak azért fest e színnel, mert ez Bercsényi színe volt, de a piros izgató elevensége az érzékeltetést kidomborítja, hatásosabbá teszi. Piros arcúak a férfiak, a nők. Piros a ruházat, aranypiros, mint a lenyugvó nap besugarazta táj. mint a renaissance kései alkonya, mint a felkelő nap, a kurucok napja.

34) Magyar Remekírók. 6. k. 23. 1.