X. kerületi kőbányai magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1911

I. Kőszeghy Pál

13

meg volt ennek a jól ismert énekese, Ivőszeghynek tellát önként kínálkozott a téma. Ezek mellé még két más körülmény is beleszól a tárgyválasztásba. Gyöngyösi főnrak titkárja volt, legtöbbször árainak házasságát énekli meg, épen ebben az időben 1693-ban adja ki (már 1683-ban megirta) „régi rongyaiból újra dolgozva“ Kemény János emlékezetét. Gyöngyösi titkár, Kőszeghy is titkár, Kemény, akit Gyöngyösi megénekel, rokona Bercsényinek, Lónyai Anna, Kemény felesége, rokona Csáky Krisztinának (édesanyja nővére), Ber- csényinének.12) Így születik meg Kőszeghyben a téma és a vázolt hatások alatt alakítja. Volt ugyan tárgyválasztásában egy tervszerűség is: urának egész életét akarta feldolgozni versben. E tervet megkezdte az elveszett első és második könyvben, amint ezt a B. H. ajánlásában maga a szerző említi.13) E két első munka még ezideig sem került meg. Thalynak a Zichy-levéltárakban való kutatásai után nincs is remény rá, hogy megkerüljenek. A kutatás útja Lengyel- országba is elvezet, de utóbbi időben (1909—11.) Divéky Adorján dr. kollegám a magyar-lengyel történelmi érintkezések kutatása céljából két éven tanulmányozta a lengyel könyvtárakat, és ahogy levelében értesít, a Bercsényi Házasságán kívül Kőszeghynek más Írására nem akadt.

A Harmadik Könyv, vagyis Bercsényi házassága kéziratának története, provenientiája röviden áttekinthető. Bercsényiné, a neki kedvesen ajánlott könyvet szívesen fogadta, örömest olvasta szerelmének e szép történetét.14) Öreg korában híven szeretett árának vesztett ügye után, a dicsőség romjain éldegélve talán egyedül ez a könyv volt ama „parányi rés“,ahol a nap még szívébe süthetett. Bercsényiné halála után a harmadik feleség, a költő leánya örökölte a könyvet. Zsuzsikát háromszoros érdek fűzte a könyvhöz. Nevelőanyja, Bercsényiné iránti hála, dicső ára iránti tisztelet és édesatyjának emléke. Gonddal őrizhette Jaroslawban (Lengyel- ország.) is, ahová Rodostóból férje halála után költözött. Itt benső barátságban élt Kajdacsy Péter ezredes özvegyével, s bizonyára reá hagyta a drága emléket. Ivajdacsyné elhunytéval Kőszeghy könyve a lembergi zsidó-piacra került, innét pedig vétel útján a varsói gróf Krasinski-könyvtárba.

Thaly következtetései így viszik el a kedves házassági éneket Csáky Krisztina ungvári hálószobájából a varsói gróf Krasinski- könyvtárba.16) Igen hosszú ez az út, s nagyon távoli és sok állomása van annak a vándorlásnak, amelyen Bercsényiné férjével együtt keresztül ment. A harcok idején Magyarország felső vidékének majdnem minden egyes védettebb helye, ahol a grófné rövid időre meg-meghúzódott; azután jönnek Jaroslaw, Lemberg (Ilywó),

ii 2) E fontos körülményt a Köszeghy-irodalom sehol sem említi.

is) I. m. 218—19. 1.

ip Thaly, B. H. 206. 1.

is) Thaly, B. H. 206. 1.

1°) Archívum ltákoczianum. VIII. 336—341. 1. El van sorolva Bercsényiné hálószobájának felszerelése, ezek között könyvei is.