X. kerületi kőbányai magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1911

I. Kőszeghy Pál

nevezetet adni nem lehet“), maga is hosszadalmaskodik.7)• Hosszadalmas lenne, de érdekes az összehasonlítás Gyöngyösi munkáinak címeivel. Mennyi homály, Mars vagy Venus tarkítja a címet, mennyi körmönfontság, hogy a cím hódítson és tessék. Kőszeghy egyenes, komoly jelleme megvet ilyen fogásokat.

A cím után jön a szokásos ajánlás. Szépen, komolyan hangzó a megszólítás: „Méltóságos Grófné Asszonyom!“ Mint maga mondja ,,hizelkedés nélkül“ kiváló szellemű nőnek tartja úrnőjét, becsüli „gyenge kezeinek ékes varrogatásait és egyéb sok úriasszonyokhoz illendő tisztességes s mesterséges csinálmányit“; de a mi nagyon tetszik a poétának, „mind ezek között is vettem észre az magyar rythmusokban való gyönyörűséges tudományát Nagyságodnak, melyben amaz versszerző híres Erinna s Corinna poéta- asszonyokat is fölmúlja; s megösmerém abból, hogy, ha azokban nem gyönyörködnék Nagyságod: az rendes szóknak utolsó, megegyező betűinek, mint annyi levelei között elrejtőzött tavaszi, illatos violácskáknak keresgetésében s összeszedegetésében kegyes elméjét nem fárasztaná.“ „Ez indíta azért engemet is, hogy ezen csekély munkámhoz kezdenék és együgyü verseimmel — mint Isten által már jó Kegyelmes Asszonyomnak--Nagyságodnak kedveskedném.“

Ha nem ismernők Kőszeghyt, akkor sem olvasnánk ki e sorokból haszonlesést. 0 egyszerű poéta-léiek, szívesen versel, s midőn észreveszi, hogy kiváló úrnője, Bercsényi Miklós második felesége, gr. Csáky Krisztina, szereti a magyar ritmusokat, sőt maga is versel, neki ajánlja együgyü verseit, mert hiszen róla és szerel- metes uráról Írja, azután meg mint urait szerető, hűséges szolga, kedveskedni óhajt.

Az ajánlás után következik a hat részből, 791 Zrinyi strófából (négyes-tizenkettesből) álló házassági ének.8) Ehhez járul még a Balassa-strófában irt epilógus, de ebből csak az utolsó másfél versszak van meg.

Megvizsgáljuk most ez elbeszélő költemény keletkezésének, kéziratának történetét, sorsát.

A bárok szellem kedvelte az irodalmat és Írást. Különösen kedvelte a személyi kultuszt űző, tömjénező irodalmat. Átérezve és átértékelve e szellemet, szinte versenyeztek a megrendelésre dolgozó poéták. Még a filozófusok is megrendelésre dolgoztak, ezek is legtöbbnyire valamelyik fejedelem vagy főúr pártfogása alá húzódtak. ebben találták meg a gondolatfejtésre szükséges nyugalmat, a „procul negotiis“-t. Maguk a főórák és hölgyek is kedvelték az Írást. Ekkor volt virágzása tetőpontján a levélírás, a levélirodalom. A franciák jártak elől. A XVII. század TI. felére nem csak

7) Idevágó nézeteit az Ember próbája második javított átdolgozásában adja elő a helyes fordítás címén, a kézirat jegyzeteiben. Nemzeti Muzeum: Quart. Hung. 136. 34—38. 1.

s) Thaly 792-t számlál, tévesen. Utána szintén 792-t említ Bajza. I. m. 18. 1. Pintér irodalomtörténetében is 792.