X. kerületi kőbányai magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1911

I. Kőszeghy Pál

10

nem engedte meg, mert magyar emberre nem merte bízni, olyan könyvtári tiszte pedig, aki magyarul tudott volna, nem volt. Mikor azután a diplomáciai viszonyok simábbak lettek hazánk és Oroszország között, mikor már orosz tudósok is sűrűbben jártak nálunk kutatás céljából, végre 1890-ben az Akadémia kiküldött embere Thaly útmutatásai alapján lemásolhatta Ivőszeghy könyvét. Thaly azután kiadta, bevezetéssel és magyarázatokkal látta el. E legelső kiadás, bevezetéssel és magyarázatokkal a Történelmi Tár 1894. évfolyamának II. füzetében 198—308 1. jelent meg; ugyanebben az évben külön kiadásban is. Tanulmányomban kézi példányként a Történelmi Tár füzetét használtam, az idézeteket belőle veszem. Űjabb kiadás nincs. ,

A Thaly-féle kiadás kritikai szempontból megbízhatónak látszik. Ismerteti a másoló jegyzéseit. Ami a bevezetést és a magyarázatokat illeti, nagy elismeréssel kell szólnunk Thaly munkájáról. Ivőszeghy életéről, valamint elbeszélő költeményéről tett eddigi téves nézeteit megcáfolja, közli újabb kutatásainak eredményét, és a Rákóczi-korra vonatkozó bőségesen gazdag ismereteiből, tudásával mintaszerű kiadását adja Kőszeghynek. Azóta a Ivőszeghy-iroda- lom újabbat egy sort sem produkált.

Az eredeti papir kéziratnak, amely negyedrétben (19-j— 16 cm.) egykorú barna bőrkötésben van, bemutatását pontos leirásban a Thaly kiadásban olvashatjuk (205—207 1.).

Ivőszeghy elbeszélő költeményét Bercsényi Házasságának Thaly nevezte el. A munka eredeti címe a következő:

,.Harmadik Könyv Mely Íratott az

Méltóságos, Tekintetes és Nagyságos Székesi Gróf Bercsényi Miklós Urnák, Szentelt Vitéznek, Császár és Koronás Király Urunk Ö Felsége Tanácsának, Mező-Szegedi Főkapitányának, Nemes Unghvármegye Főispánjának, négy esztendők forgása alatt való özvegyeskedéséről és az ötödik esztendőben az Méltóságos, Tekintetes és Nagyságos Keresztszeghi Gróf Csáki Krisztina Asszony - nyal, elsőben néhai Méltóságos Gróf Monyorókeréki Erdődi Sándornak, s azután boldogemlékezetű Méltóságos Gróf Trakostyáni Draskovics Miklós Úrnak, Ország-Birájának meghagyott özvegyével ő Nagyságával való istenes házasságáról 1695-ik esztendőben.“

E cím bár hosszadalmas, de Ivőszeghyre vall, komolyan egyszerű és világos. Nem kell hozzá magyarázat, mitológizálás, nincs benne tudákos cikornyaság. Hogy hosszadalmas, az a bárok tulajdonsága: amit egy-két szóban el lehet mondani, azt mondatokon át adja elő. De hosszadalmasság nálunk, a mi irodalmunkban, még a XVIII. század végén is dívik. Bessenyei, aki stilisztikai elv gyanánt hirdette a rövidséget (,,De könyvnek, kivált Poémának hosszú