Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1913

I. Révy Ferenc: Széljegyzetek a felsőbb leányiskola és leánygimnázium reformálásának kérdéséhez

5

olyan nőkre, akik magasztos hivatásukat föléje helyezik minden tudománynak. Erre vonatkozólag a felsőbb leányiskolái igazgatók értekezletének eredményekép már fel is terjesztettem a nyolc osztályos felsőbb leányiskola tervezetét. Ez az iskola, ha megvalósul, a nők nagy többségét arra készíti elő, hogy magasabb általános műveltség megszerzésével a családi életben helyüket az előbbkelő társadalmi rétegek igényeinek megfelelő módon tudják megállani, de emellett olyan ismereteket is szerezhessenek, amelyeket szükség esetén bizonyos gyakorlati életpályákon is érvényesíthetnek, sőt velők megfelelő korlátozással a felsőbb iskolai tanulmányokra is minősítést nyerhetnek. Ez az iskola magához vonzaná mindazokat a nőket, akik vagy tisztán általános műveltség szerzéséért járnak iskolába, vagy pedig nem érzik magukat hivatottaknak a gimnáziumi irányú előképzettséghez kötött magasabb tanulmányok végzésére.

Ekképen a leánygimnázium csak a női nem legválogatottabb részének iskolája maradna, amint eredetileg célja is ez volt. Mert bizony ma a tapasztalat azt mutatja, hogy túlságos, szinte beteges ambícióból, vagy csupán a gyakorlati élet szem előtt tartásával, sokan azonban csak puszta divatból törekesznek a gimnáziumi osztályokba, tehát olyanok is, akik nem odavalók, s akiket igen nehéz a helyes útra visszaterelni, s akik aztán nyűgei lesznek önmaguknak és a társadalomnak egyaránt. Erre nem csábítani, hanem ettől lehetőleg távoltartani kell a nőnemzedéket. Ezt kívánja a társadalom és a családi élet igazi érdeke.

A két iskola egymáshoz való viszonyának megállapítása nagyon fontos Én veszedelmesnek tartanám, ha teljesen párhuzamosan egymás mellé állítanák őket, vagyis ha a nyolc osztályos felsőbb leányiskola mellett a fiúgimnáziumok mintájára szervezett teljes nyolc osztályos leánygimnázium is lenne.

Hazánkban már eleve is abból az elvből indult ki a köz- oktatásügyi kormány a leánygimnáziumok állításában és engedélyezésében, hogy a női egyéniségnek, a női léleknek előbb bizonyos mértékű megalapozására van szüksége, mielőtt a komolyabb gimnáziumi tanfolyamokra térne át; ezért kötötte a gimn oktatás kezdését a leánygyermek 15-ik évéhez. De a kiválasztás szempontjából is helyesebbnek bizonyult ez az eljárás. Németországban pedig meg is valósították, hogy leányok csak 4—5 évi felsőbb leányiskolái tanulás után léphetnek a gimnáziumba ; s én ma is azt tartom, hogy különösen a nyolc osztályos felsőbb