Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1911
I. Torkos László
4 Ennek a hajlandóságunknak kellene határt szabnunk s ha megbámuljuk és utánozzuk is előrehaladottabb nemzetek irodalmát, művészetét, szokásait, soha sem volna szabad megfeledkeznünk saját nemzeti jó tulajdonságainkról s ezeket nem volna szabad feláldoznunk a nyugati nemzetek sok értéktelen külsőségért. Nagy hivatásuk van tehát hazánkban a magyar irodalom tanárainak s főleg azoknak, akik a leánynemzedéket nevelik. Mert igaz ugyan, hogy az irodalom művelésében a legűjabb időkig a férfiak vezettek, de annak remekeit élvezni s főleg közkincscsé tenni a nők sokkal nagyobb mértékben hivatottak. Hiszen a családban a nevelés munkájának oroszlánrésze a nőkre esik s amilyen a családanya szelleme, legtöbbnyire olyanná válik az újabb nemzedéké is. Nagyon bölcs választás volt tehát először az Országos Nő- képző-Egyesület vezetőségétől, majd pedig az 1875-ben megalakult állami felsőbb leányiskola igazgatóságától, mikor a magyar nők irodalmi tanulmányainak vezetőjéül Torkos Lásztót választották s 15 évi működés után elhódították őt a fiúiskolától. Mert ki lehetett volna hivatottabb arra, hogy leányaink megtanulják élvezni nagy íróink és költőink műveit, behatoljanak érzésvilágukba s a belőlük kisugárzó nemzeti szellemet magukba szíva, tovább plántálják az utánuk következő nemzedékbe, mint az a férfiú, aki maga is költő, tehát érzésben és gondolkozásban, emellett korban is közelebb áll azokhoz a nagy szellemekhez, akikre a magyar nemzet míg fennáll, mindig csodálattal és tisztelettel fog feltekinteni. S ő tudását, hazafias érzését és költői tehetségét egyaránt tanári hivatásának szolgálatába állította. Munkája nem az volt, ami a mai tanári nemzedéké. Ez már kitaposott úton jár, neki magának kellett utat törnie. S ezt a munkát fáradhatatlan kitartással, jókedvvel s ennek megfelelő eredménynyel is végezte. Magyar nyelvi és irodalmi iskolakönyveink a felsőbb leányiskolák megalapításakor nem voltak. Hozzáfogott ő s csinált az egész tanfolyam minden osztálya számára olyan könyveket, a melyek a legújabb időkig használatban voltak nemcsak a felsőbb leányiskolákban, hanem a nőnevelés más, hasonló fokú ágaiban is. Úgy, hogy azt mondhatjuk, hogy iskolai könyvei révén a magyar nyelv és irodalom ismerete az ő szellemének megfelelően jutott
