Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1911

III. Leányaink nevelése és pályaválasztása

12

riös ok, akár nincs. Ez vakmerő támadás a nő legszentebb hivatása ellen, meggyilkolása a leánygyermek lelkének s lealázása a nőnek, akit a jó Isten a legnemesebb célra teremtett.

Ez az anyagias, folyton számító nevelés elfojtja a leány- gyermekben azt az isteni szikrát, amelyet a Gondviselés teremtésekor belé lehelt. Nem képes benne életre kapni saját nőiségének tudata ; lelke, amelyet szeretetre és szeretetével mások boldogítá- sára alkotott Teremtője, hideg fásultságban fonnyad el; nemcsak mást nem boldogít, hanem magát sem boldogíthatja. Jólétet biztosíthat magának, igaz, de csak az anyagi téren, itt is csak ideig- óráig, mert kora haladtával a kiábrándulás feltétlenül bekövetkezik, mi/el a természet alkotásának és megszabott útjának kontár emberi kéz hiába akar más irányt szabni. — Ez a nevelés kiűzi a nőből alapvető jellemvonását: az idealizmust, amely évezredeken keresztül tudott boldogítani családokat tűrés, szenvedés, nélkülözés, maga megtagadása árán is.

Ez a nevelés csak az észt műveli, ellenben elhanyagolja a szivet Pedig nagyrabecsülöm ugyan az igazán művelt, sokoldalú képzettséggel bíró nőt és sok áldást is várok tőle köinyezetére és a családi élet láncolatában az egész nemzetre, — azonban csak akkor, ha a széleskörű ismerettel gyöngéden érző szív is párosul, amelyből nem hiányzik a családi élet boldogító tényezői iránt való fogékonyság. — „A művelt társadalomban a nőkiránt kifejlődött fokozottabb tiszteletet nem tudásuk fényessége, hanem szívok nemessége vívta ki; s amint ezt a nő bármiféle okból elveszti, vagy róla önként lemond, — elveszti erre a megkülönböztető tiszteletre való minden jogosultságát is. — Azontúl a nő lehet felette kedves, szellemes, tudós és bájos, — de megszűnik lenni az, aminek mindenek felett lennie kellene, — megszűnik nő lenni és evvel megszűnt létének minden alapja. Mert a férfi alkotása olyan, hogy bátorságával, erejével, eszével, tudásával megszégyenítheti, — szolgálatára kényszerítheti magát a természetet is, de földi boldogságának megteremtésében nélkülözhetetlen társa a nő.

S lehet-e a nőnek ennél magasztosabb hivatása?“

Ezt Írtam évekkel előbb ugyanezen a helyen. S ez szent hitem és meggyőződésem ma is. Ennek érvényesüléséért küzdőt-' tem leánynevelésünk terén töltött egész életemen át s ezt a meggyőződést síromba is elviszem magammal.

Ne értsen félre senki! Ismételten állítom, hogy sok, szám