III. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1914

II. Az intézet működése

47

nyeiről. Maimuni Mózes híres kodifikátor (XII. sz.) munkáiból idézte a következő jellegzetes összefoglalást:

„Miután bejutott valaki a csatasorba, támaszkodjék Izrael reménységére és segítőjére a szorongatás idején és tartsa tudatában, hogy Isten egységéért (vallásáért) visel háborút. Harcoljon halálmegvetéssel. Ne féljen és ne rettegjen. Ne gondoljon sem feleségére, sem gyermekeire. Törölje ki emléküket szivéből és ne törődjék semmi egyébbel, csak kizárólag a háborúval. Aki háborúban elkezd gondolkodni és elmélkedni és ijeszgeti önönmagát, az tilalmat hág át. Mert írva van: ne csüggedjen szívetek, ne féljetek, ne ijedjetek meg és ne rettegjetek tőlük. De nemcsak az, hanem egész Izraelnek vére lelkére száll, ha nem vitézkedett és nem harcolt egész szívével és egész leikével; olybá vétetik, mintha mindannyi- uknak (harcoló testvéreinek) vérét ontotta volna, amint írva van: hogy el ne csüggessze testvéreinek szívét ... és a prófétákban ki van írva: Átkozott, ki az Örökkévaló munkáját henyén végzi és átkozott, ki vértől visszatartja kardját.“

A tanulók lelkületére határozottan épületes befolyással voltak az ilyen vallástani összehasonlítások.

3. Endrei Gerzson dr. (I. és V.) A magyar olvasmányokkal kapcsolatban többször is kitért a mai világháborúra. Főképen ennél az olvasmánynál: Követség Attilánál. Itt el van mondva, hogy Attila követeli, hogy a városok ezentúl ne az Istros folyó partján legyenek, hanem Naissosban (a mai Nis). Hadnagy uram c. költemény tárgyalásával kapcsolatban is elmélkedtek, ebből dolgozatot is írtak.

4. Kerékgyártó Árpád. (I—V.) Első sorban igyekezett kihasználni a háborút a nevelés céljaira. Gyakran hivatkozott előadásában arra a körülményre és a bevezető előadásokban részletesen ki is fejtette, hogy a háborúban százak és ezrek megfeszített munkával dolgoznak és igen nagy áldozatot hoznak, tehát az itthon maradottaknak is többet kell dolgozniok és erejük megfeszítésével jobb eredményre törekedniük. Rámutatott arra is, hogy a súlyos időkben komolyabban kell az életet tekinteni, — még a tanulónak is, — és ez a föladat volt idén a fegyelmezés legsikeresebb eszköze. De arra is felhívta az ifjúság figyelmét,