IV. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és felsőkereskedelmi leányiskola, Budapest, 1915
A Kárpátok jelentősége a világháborúban
5 hamarább beszüntették a mozgásaikat. Ezek ma az érett, ma- turus hegységek pl. a Fogarasi havasok. Más részük már el is aggott, senilis, pl. a Kis-Kárpátok, mig azokban a részekben, amelyek a jégkorszak glecserei alá kerültek, ma erősen meg- ifjodott, juvenilis formákat látunk a hegytetőn. A Kárpátok keletkezése idejében a mai Magyarország területén voltak már egyes régi hegységdarabok, de erősen lekopva, elaggott térszíni formákkal. E. Suess, a világhírű bécsi tudós, ezeket az ősrégi Variszkuszi hegység romjainak tekintette. Ezeket az őshegység darabokat a fiatalon felgyűrődő Kárpátok részben magukba zárták, részben keresztül hatoltak rajtuk vagy pedig az történt, hogy az újonnan keletkező hegység párhuzamosan futott végig az őshegység mellett. Ezek a Variszkuszi őshegységrögök a Kárpátok gyűrődésében nem vettek részt, abban csak kemény csomókként szerepeltek s így szerkezetileg nem tartoznak ide, csak területileg. A Kárpátok hegycsoportjainak beosztásával Hunfalvy óta minden jelesebb geográfusunk foglalkozott. A legújabb felfogás négy nagy csoportra osztja fel a Kárpátok hegyrendszerét. Ezek: l. Az Északnyugati — 2. az Északkeleti — 3 a Keleti — és 4. a Déli-Kárpátok. A Kárpátok köríve körülbelül 1500 km. hosszú, de a Pozsonytól Búziásig terjedő húrja légvonalban csak 500 km. Területe Magyarországon körülbelül 150,000 km2-re tehető; az egész országnak 45%-a, mig hazánkon kívül eső részeivel együtt kerek számban, 200,poo km2 területű lehet. Különösen az Északkeleti Kárpátoknak jutott a védőszerep az 1914 15. évi nagy orosz támadások idejében. Az Északkeleti Kárpátok szerkezete a legegyszerűbb valamennyi között, szabályos hegyláncokból áll, konzequens vízhálózattal, tektonikus völgyekkel. 1 Homokkő vonulata szabályos, többszörös redővel megy végig az Északkeleti Kárpátok keleti oldalán. A hegységnek ebben a részében a homokkővonulat dominál, ez alkotja a szerkezeti, orográfiai gerincét is, ez egyúttal a vízválasztó vonal is. amely az országhatárt követi. Az Uzsoki hágóig az európai fővízválasztó vonal is végigmegy rajta. Minthogy a szerkezeti gerinc és a vízválasztó vonal egybeesnek, a hegységben nincsenek szorosok, csak hágók. A folyók részben párhuzamosan futnak a homokkővonulattal, részben keresztül törnek rajta, keresztvölgyeket alkotva-. E keresztvölgyek a hegység leg- festőibb tájképeit adják, mint a Tisza és mellékvizeinek felső völgyei. A vonulat részei: Erdős Kárpátok, Keleti Beszkidek, és Máramaros havasok. A rajtuk keresztül haladó s az ország belsejébe vezető hágók: a Zbórói-, az Uzsoki-, a Vereckei-, a Kőrösmezői- és a Borsai hágó stb.
