IV. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és felsőkereskedelmi leányiskola, Budapest, 1915

A Kárpátok jelentősége a világháborúban

6 A hegyláncolat magasabb csúcsai: a Sztoj 1679. m., a Cserna Hova 2026 m., a Hoverla 2053 m. és a Pietrosz 2022 m. A homokkő láncok északkelet felé fokozatosan simulnak el s csak a podóliai plató határán vannak ismét jobban össze­gyűrve, ahol még mészkő is bukkan elő. Azontúl azonban vég­képen megszűnnek A hegység itt rendkívül szabályos és egy­szerű szerkezetű s ezzel elüt a Kárpátok többi részeitől. A ga­líciai oldalon petroleum is van benne bőven, meg kősó. A ma­gyarországi oldalon a petroleum csekély, de kősó bőven van Máramarosban. 2. A mészkővonulat egészen jelentéktelenül van itten ki­fejlődve és csak néhány kisebb mészkőszirt alakjában bukkan elő. Legszebb közöttük a Homonnai szirt festői tájával. 3 A kristályos vonulat az előbbihez hasonlóan szintén alig vehető észre, csak a Felső-Tisza, a Visó és az Iza vizterületén jelenik meg, de csakhamar eltakarja a homokkő s azután csak a Radnai havasoktól keletre tűnik fel ismét. E hegyek szerke­zetileg és orográfiailag alig föltűnök, legmagasabb köztük a Pop Iván 1940 m. 4. A harmadkorban kitört vulkánikus vonulat az alföld peremén emelkedik ki hirtelenül, hosszú egyenes sorban. Össze­foglaló néven Vihorlát-öutin hegységnek nevezzük. A kis sziget­vulkánok egymás után egy egész kis sort alkotnak itt. A kihalt vulkánok törésvonalat árulnak el, amellyel itt az alföldnek egy kis sarka tört le. A vulkanikus vonulat nehány kisebb medencét zár el az Alföldtől: ezek a Huszti, — a Máramarosi, a Nagy Beleznai medence stb. Az Északkeleti Kárpátok vidékét általában bizonyos egy­formaság jellemzi: csaknem mindenütt egymáshoz hasonló hegy­kúpokat találhatunk Az erdők igen gyakori ritkásain több­nyire sötétszürke palarétegekkel váltakozó mállott sárgás ho­mokkő mutatkozik, amely erős világítás mellett is rideg és komoly jelleget ad a tájnak. A folyók medreit hatalmas hömpölyök bo­rítják, az erdőtlen hegyoldalakon sok az árok, mig a legtöbb hegytetőn mállott kőzetek törmelékei vannak felhalmozva. Vad­regényes tájakat, festői sziklacsoportokat csak a mészkővonu­latban találhatunk. Erdőtlen gerinceiken és kúpalakú tetőiken buja havasi rétek terülnek el a szivárvány minden szinpom- pájában nyújtva a szebbnél szebb réti virágokat. Az erdőkben a lombos fák, különösen a bükkfák a túlnyomóak, mig a Má­ramarosban a fenyvesek lépnek előtérbe. A havasi rétek hó­fehér báránykáira ott leselkedik a büszke szirti sas, a zord kő­sziklák lakója. A Kárpátoknak ez előbb ismertetett része volt az, amelynek legtöbb hálával tartozunk s amely vitéz csapatainknak oly biztos támasza volt a íúlerős ellenség íöltaríóztatásában. A Kárpátok

Next

/
Thumbnails
Contents