IV. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és felsőkereskedelmi leányiskola, Budapest, 1912
I. Dr. Kelecsényi János: Herder és Kant történetbölcselete
közreműködésére; hatnak az ősök, a faj — senki sem tudja magát kivonni a hagyományok alól, egy erkölcsössé tevő vagy korrupt civilizáció hatásai alól. A nyelv hatalmas eszköz, ennek segélyével terjed el mindenfelé a művészet és a tudomány, amiket az ész és az utánzás teremt. A kormányformák szilárd rendszerek az emberek között, legnagyobbrészt öröklött tradíciók folytán, mint valami láncszemek, ágy fűződnek ezek a traditiók egymáshoz, az elsőt szerencse vagy bölcsesség, erő vagy jóság kovácsolta. A vallás a földön a legrégibb és legszebb hagyomány, a vallás vitte be valamennyi nép közé a civilizáció és a tudomány első elemeit. A következő fejtegetések tárgya: hol volt az emberiség első lakó és művelődési helye. A műveltség és történelem menete bizonyságot ad, hogy az emberi nem Ázsiában keletkezett. Bizonyítja ázsiai hagyományokkal az ember eredetéről, és a világ teremtéséről — bizonyítja azzal, amit ő a legrégibb írásbeli hagyománynak nevez az emberi nem keletkezéséről, s ez a mózesi teremtés történet. Ezt három hosszú fejezeten át tárgyalja. Az eddigiekben eredetében kereste" a minden emberrel közös humanitást. A tíz utolsó könyvben a történet folyamán való kifejlődést keresi, s ezért mintegy vázlatát adja az egész történelemnek, áttekintve először a keleti népek, majd a rómaiak, görögök történetét 16-ik könyvben adja, a kisebb népek történetét (baskok, gallok, finnek; itt található rólunk magyarokról tett közismert baljóslatú nyilatkozata), majd a német, szláv és idegen európai népeket tárgyalja. A 17. könyvben a kereszténység eredetét, elterjedését, a 18-ban a középkori birodalmakat fejtegeti, az utolsóban az általános művelődéstörténeti jelenségeket vizsgálja: a kereskedelmi jellemet, a lovagság szellemét, a keresztes hadjáratok következményeit, az európai kultúra szellemét. Az utolsó 10 könyv közül philosophiai szempontból legérdekesebb a 15-ik könyv, amely Herder tört. phil. legfőbb eszméjét, a humanitást tárgyalja. Értelméről a kritikai résznél szólunk bővebben, most csak alaptételeit ismertetjük:
