IV. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és felsőkereskedelmi leányiskola, Budapest, 1912
I. Dr. Kelecsényi János: Herder és Kant történetbölcselete
9 I. A humanitás az emberi természet célja, isten e céllal nemünknek kezébe adta sorsát. II. Minden zavaró természeti erő nemcsak aláveti magát az idők folyamán a megtartó erőknek, hanem az egész teljesítésére is szolgál. III. Az emberi nem rendeltetése a kultúra többféle fokán többféle változással keresztül menni; de igazi jólléte egyedül és lényegesen az észből és méltányosságból fakad. IV. Belső természetének törvényei szerint az idők során az értelemnek és méltányosságnak is több helyet kell az emberek közt elfoglalnia és a humanitás számára tartósabb állapotot igényelnie. V. Egy bölcs jóság mutatkozik az emberek sorsában, azért nincs szebb érdem, nincs tartósabb és tisztább szerencse, mint ennek szellemében eljárni. Herder munkájának uralkodó jellemvonása a pszi- hologiai és fizikai tényezők annyira egyetemes tekintetbevétele s a történelemnek belőlük való leszármaztatása, továbbá a fejlődés gondolatának bár burkolt, de határozott hangsúlyozása. Vannak kiváló gondolkodók, aki az Ideen épen ezen sajátságainál fogva Herdert tartják a történetbölcselet, mint szoros értelemben vett tudománynak, megalapítójának. Valamely tudomány megalapítója ugyanis az, aki a problémák bizonyos köréről elsőnek veszi észre, hogy különösebben összetartoznak, külön egészet alkotnak, s ez összetartozásukat tudatosan ki is fejezi.1 A szellemi tudományok ismeretelméletének igazi megalapítója és kutatója, Dilthey, azonban általában tagadja a történetfilozófiának (a szociológiával együtt) tudomány-mivoltát. „Philosophie der Geschichte und Sociologie sind keine wirkliche Wissenschaften.“1 2 Dilthey a történetfilozofiában mindig csak a theologia visszhangját véli hallani; nincsenek ugyan dogmái, de vannak 1 V. ö. Bernheim Lehrbuch d. Historischen Methode u. d. Geschichtsphilosophie 3., Leipzig, 1903., 642. s. v., Wundt: Logik 3. III. 445. v. 2 Einleitung in die Geisteswissenschaften, 1883. 1, 108.
