IV. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és felsőkereskedelmi leányiskola, Budapest, 1912

I. Dr. Kelecsényi János: Herder és Kant történetbölcselete

6

Könnyű ebben a munkában különböző hibákat találni.3 A gondolat néha nincs szabatosan kifejezve, a stylus csapongó, az alaptételt sokszor szem elől téveszti vagy hamisan formál és következtet; visszaél az analógiákkal, a civilizátió felsőbb fokait ki nem elégítő modorban tárgyalja, mindazonáltal az általános észrevételek bősége, igazsága, az ismeret bősége és pontossága, az érzés bizonyos egyetemessége tőle soha meg nem tagadható.

A kritikai traitee dominée Herdernél, nem lehet az abstract philosophálás álláspontja. Herder nem parexcel- lence abstrakt philosophus, mint Kant, Hegel, Fichte, Herder alkotó szempontja, már a dolog természete szerint konkrétebb, tapasztalatibb irányt jelöl. Ö a természet és ember közti viszonyokat keresi, igen pontosan és igen nagy arányokba.

E főszempont megjelölésével —melyre alább bővebben visszatérünk — áttekinthetjük a mü tartalmát. A 20 könyv és 118 fejezet tüzetes elemzése adott viszonyaink közt lehetetlen, így tehát csak a legáltalánosabb ismertetésre szorítkozom, az áttekintésben követvén Flint tömör összefoglaló szempontjait.

Az első könyvben a földdel, mint az ember lakóhelyével foglalkozik. Csillag a csillagok között, egyike a közbülső planétáknak, áttekinti a revoluciókat, amelyen átment, gömb alakja van, ködkör lepi körül, a féltekéről. A második könyvben (a növény és állatvilág viszonyáról az emberhez szól kiváltképen.) Kimutatja, mennyivel felsőbbrendü az ásvány az alaktalan dolgoknál, a növény az ásványnál, az állat a növénynél, bizonyos állatfajok másoknál. A kiválóságot olyan tulajdonságok határozzák meg, amelyek az emberben is feltalálhatok: az ember középpontja az egész földi teremtésnek, uralkodik egy isteni elvből fakadó erő által, amely benne él. Szembe állítja és összehasonlítja az ember testi és szellemi képességeit az állatokéival, s ebből az összehasonlításból

3 V. ö. — legteljesebb — Flint kritikája. The philosophy of history in Europe Vol. I. The philosophy of history in. Germany (1874.) Chap IV. Franc, ford. C a r r a n.)