IV. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és felsőkereskedelmi leányiskola, Budapest, 1912
I. Dr. Kelecsényi János: Herder és Kant történetbölcselete
5 Geschichte der Menschheit.“ 1784—1757, években jelent meg, hat részben. A történetbölcselés úgyszólván személyes és mély pszichológiai éleménye volt Herdernek. Ifjúkora óta ösztönözte a gondolat: az emberiség történetének bölcseletén eimélődni. „Már igen fiatal koromban — beszéli a mű előszavában 2 — midőn a tudományok berkei még hajnali pompában tárultak elém, gyakran fölötlött az a gondolatom, hogy vájjon, ha a világon mindennek megvan a maga philosophiája és tudománya, vájjon annak, ami bennünket a legközelebbről érdekel, az emberiség történetének, nem kell-e nagyban és egészben philosophiájának és tudományának lennie? Minden erre emlékeztetett engem, metaphysika és etika, physika és term, tan, végre legjobban a vallás. Isten, aki a természetben mindent mérték, szám és súly szerint rendezett el, alakjukat és kapcsolatukat, pályájukat és önfenntartásukat berendezte, úgy, hogy a nagy világmindenségtől a porszemig, a napot és földet mozgató erőtől a pókhálóig egy bölcsesség, jóság és hatalom uralkodik. Aki az emberi testben és az emberi lélek erőiben mindent oly csodálatosan és istenien gondolt el (ha a mindentudást csak távolról is át akarjuk gondolni), hogyan, így szóltam magamhoz, ez az isten a mi nemünk irányításában és rendeltetésében engedett volna bölcsességéből és jóságából és itt nem volna terve? Vagy ezt elakarta előlünk rejteni, miután az alsóbbrendű teremtésben annyit megmutatott örök tervének törvényeiből.“ Ifjúságának gondolata elkísérte Herdert egész életében, ez érteti meg velünk oly igen különböző tanulmányait, ez érlelődött meg a történet philosophiát organizáló nagy munkává. Ebben a munkában összpontosította minden erejét és bőven nyújtja egy óriási szellemnek, egy szerencsés adományokkal bíró szellemnek, s egy csodálatos műveltségnek kincseit. 2 I. G. v. Herders sämmtliche Werke. III. Band. Wien 1830. Vorrede X. és kk. XII.
