IV. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és felsőkereskedelmi leányiskola, Budapest, 1912

I. Dr. Kelecsényi János: Herder és Kant történetbölcselete

22

a célszerűség elvét látja a történetben megvalósulni; e célszerűség alapja az erkölcsi törvény.

Kant, Hegel, Fichte elméletei megfelelnek a filozófiai általánosság követelményének: nagy, általános, egyetemes érvényű elveket vesznek föl a történet magyarázatául. De van még egy ilyen fontos problémája a történetnek: események, szereplők, korok egyéni különbözősége. Fichte meglátja ezt és utal is rá: Herder ezzel már tisztában volt; erre vallanak gondos, részletes, egyes népeket, korokat megkülönböztető leírásai.

A történeti élet egyéni, egyszer megtörténő, kialakuló sajátságait teljes tudományos pontossággal s apparátussal később Ranke vizsgálja. A történeti lélektant a maga sajátos összefüggéseiben, megnyilvánulásaiban az egyéni megértéssel kísérli megértetni Diltney.

Mindez a történeti élet tudattartalmának tudományos földerítése. A pszichológia nagy útmutató, bevezető jelentősége ezen a téren is nyilvánvaló. A megértő, leíró pszichológia kialakulása hozza meg a történeti élet mivoltának átértését is. És ehhez a pszichológiához, leírásaihoz, empirikus anyag gyűjtéséhez nagyon sok érdekes adalékot szolgáltathat Herder.

De a tudomány elmélet teljessége szempontjából nem állhatunk meg még oly tüzetes leíró, a töténeti jelenségeket — csak mint tapasztalati jelenségeket — rendszerető, megértető pszichológiánál. A történeti élmény még oly pontos és finom utánaélése sem fog soha határozott választ adni a történet jelentésére nézve. Keresni kell s keresni fogják a nagy szellemi törvényeket, amik egyetemes hatással irányítják, szabályozzák a történetet. S ebben az irányban Kant probléma fölvetése örökké gondolkodásra késztő leszen.