IV. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és felsőkereskedelmi leányiskola, Budapest, 1912

I. Dr. Kelecsényi János: Herder és Kant történetbölcselete

21

De Kant talán kifejezésbeli, végső eredménynek tekinti ezt az állam ideált. Hiszen azt mondja, hogy az emberiség történeti életében mint valami természeti törvény hat az ilyen állam kialakálásának a szükségessége. De milyen természetű természeti törvény ez? Pszichológiai, vagy talán csak ez értelem egy ideája nagy és szükségszerű emberi elképzelések egyike, olyan, aminőket az érzelem dialektikája sorol föl? Hogyan ismerjük meg? Mi a történeti élet s hogyan viszonylik hozzá az emberi szellem ?

Ezekre a kérdésekre Kant adós marad a felelettel. A természet, erkölcs s a szép megismerésének elmélete mellett kell, hogy legyen a történet ismerésének is valami suigeneris problémája. Ennek a fölismerésére, megsejtésére mutat Kant történeífilozófiája. De nem keresi a történeti élet sajátos területét: tiszta logikai módszerével próbálkozik; pedig ennek merevsége, matematikai jellege homlokegyenest ellenkezik a történet eleven, változó, lüktető mivoltával.

A történeteket nem lehet egy szabályozó elvből s annak az egyenes vonalnak irányából megérteni, aminek irányában a fejlődésnek történnie kell: lehet, sőt kell hogy ilyen szabályozó elvek legyenek, de előbb tisztán kell hogy előttünk álljon a történeti élet a maga sajátságaiban, összefüggéseiben. S e szempontokból Herder többet nyújt, mint Kant: mily gazdagon, bőven sorolja föl lehetőleg s tudása szerint mindazokat a pszichológiai s fizikai tényezőket, amelyek a történeti életet befolyásolják s irányítják.

Herder és Kant kísérletei jelentős fejlődés pontjai a történet-elmélet kialakulásának.' Egyik metafizikai célkikötéseken át, sok mindent meglát a történeti életből, a másik ennek metafizikától távol, az egyetemes emberi tudatból leszármazattható szabályozó elveit keresi. A metafizikai irány föl fog még éledni Hegel történetbölcseletében : itt a kozmikus intelligencia fokozatos ébredése fogja megmagyarázni a történeti fejlődést; Schleiermacher ismét föleleveníti a természetfölötti célkitűzés eszméjét. Fichte