IV. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és felsőkereskedelmi leányiskola, Budapest, 1912
I. Dr. Kelecsényi János: Herder és Kant történetbölcselete
16 viszonyokat hozzon létre, régieket széttördelve, amelyek megint új revoluciókon mennek keresztül, míg végre egységes polgári állammá válnak, mely képes önmagát önmagától fönntartani. E cél fölött kételkedni annyi, mint elismerni a természet rend célosságát a részekben és állítani céltalanságát az egészben. Nem tartozik szorosan a tétel kifejtéséhez, de Kant filozófiai egyéniségének etikai alapvonásához, amit újabb filozófia történetírók (Remouiliet) kedvvel emelnek ki érdekes adalék a Rousseau egyik főgondolatához fűzött refleksziója. Mielőtt, mondja, az államszövet ség eszméje megvalósulua, az emberi természet a legsúlyosabb bajokat viseli el bár a külső jóllét látszatával; és Rousseau nem járt el helytelenül, midőn a vad népek állapotát kiemelte. Jelen állapotunkat klasszikusan jellemzi, azért e jellemzést eredetiben idézem: Wir sind im hohen Grade durch Kunst u. Wissenschaft cultivirt. Wir sind civili sirt bis zum Ueberlästigen, zu allerlei gesellschaftlicher Artigkeit und Anständigkeit. Aber uns für schon morali sirt zu halten, daran fehlt noch sehr viel.1 Kifejti továbbá, hogy a moralitás eszméje a kultúrához tartozik ugyan, — de mit értenek olyan kulturális moralitáson? A tisztelet szeretetét (Ehrliebe) és a küiső illedelmességet, — ez pedig csak is polgárosultság (Civilisierung). S ebben a tekintetben nem várható javulás addig, amíg az államok, terjeszkedési tervekre pazarolják erejöket s így megakadályozzák polgáraik gondolkodásmódjának beiső kiképzését. Pedig minden jó, ami nem a morális érzületből sarjadnak, csak merő látszat és csillogó nyomorúság. 8. tétel. Az emberi nem történetét úgy lehet tekinteni, mint a természet egy rejtett tervének megvalósítását, hogy egy belsőleg és ezen célra külsőleg és tökéletes politikai alkotmány jöjjön létre, mint az egyedüli olyan állapot, amelyen valamennyi term, képesség teljesen kifejlődhetik az emberiségben. i i Hartenstein. IV. 152.
