IV. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és felsőkereskedelmi leányiskola, Budapest, 1911

II. Bellaagh László: A leánygimnázium szervezetére vonatkozó reformjavaslat

10

tével bifurkálnak. Tehát csak ezután mennek latinirányú iskolába. A fiú középiskolák azonban mind önállóan fejlődtek. Csak újabban honosodik meg a reformgimnázium és a reformreálgimnázium, amelyek a felső reállal azonos alsó három osztály után válnak szét, azaz addig egységes középiskolák.

Nálunk a középfokú iskolák merevsége megkívánja az új intézetek módosítását. A leányiskolák vezetésében szerzett eddigi tapasztalataim arról győztek meg, hogy a tanterv követelményeinek teljes siker reményében csak úgy felelhetünk meg, ha a kivitel módjában a leánytanulók fiziológiájához alkalmazkodunk. Mivel a leányok szervezete 12—13. évig általában fejletlenebb, míg az azután következő években viszont testi és szellemi fejlődésük rohamos és megelőzi a fiúkét: a tanítási anyag zöme a III.—VIII. osztályok között osztandó fel. Mellékelt óratervjavaslatomat ez az elv dominálja.

Az órák összegében változás alig van (a fiúknál 232, lányoknál 233). Csupán a III. és IV. osztályok heti óraszáma (29) eggyel több, az V. osztályé pedig (29) eggyel kevesebb, mint a fiúknál. Lényegbe vágó változások a következők:

1. A latin nyelv tanítása a III. osztályban vegye kezdetét, amely heti 6 órával számítva III—Vili. oszt. 36 óra.

Eddig az V—Vili. osztályban heti 26 órában a tananyagot eredménnyel sajátították el, bár kissé fárasztó munka árán. A 6 osztály közt való felosztása megakadályozná a túlterhelést; másrészt a III. osztálynál korábban kezdeni nem tanácsos, mert a 10—11. éves fejletlen leánygyermek az előttük teljesen idegen latin nyelv tanulásához szükséges intenzív munkára képtelenek. Később azonban a mulasztást könnyen kipótolják, mert gyors fejlődésükkel nyelvtalentumuk lépést tart és a heti 8 órával kevesebb latin oktatást meg sem érzik. (44—36.)

Általánosan ismert tény, hogy a nőkben az idegen nyelvek iránt a képesség sokkal nagyobb. Ez a