IV. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és felsőkereskedelmi leányiskola, Budapest, 1911
II. Bellaagh László: A leánygimnázium szervezetére vonatkozó reformjavaslat
9 Az utóbbi két intézet most van átalakulóban. A nagym. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak f. évi augusztus hóban kelt rendelete értelmében a ÍV. kér. közs. leánygimnázium 3 év alatt a többi m. kir. gimnázium mintájára alakítandó át. E rendeletből kifolyólag alkalomszerűnek tartom fölvetni a kérdést, vájjon teljesen célravezető lesz-e, ha a leánygimnáziumok mindenben a fiúgimnáziumok tanítási tervét követik. Ha az utóbbiak mintaszerűek volnának, ha nem hallanók napról-napra reformálásuk szükségét, ha tantervűk a maga teljességében a leánygimnáziumban beválnék: akkor nem fogadnám aggodalommal a rendeletet, amely az egyöntetűség kedvéért sok fontos pedagógiai érdekről megfeledkezik. A két nem fizikai és szellemi életének fejlődésében észlelhető különbségek az egyforma nevelésnek legnagyobb akadályai. Más-más szellemi nivó, más érdeklődési kör ugyanazon tervezet megvalósítását lehetetlenné teszi. Eklatánsul bizonyítja ezt polgáriskolánkban a fiú- és leányosztályok tananyaga és tankönyvei között lévő különbség. A leánygimnázium sem veszítene jellegéből, ha az anyagot tanítványainak fejlődési és nembeli különbsége szerint állapítaná meg és rendezné el. Már az eszme első harcosa Hampelné Pulszky Polyxena 1892-ben az „Élet“ márciusi számában megjelöli a leánygimnázium és fiúgimnázium közt szükséges különbségeket. A differenciálódás elve sohasem jogosultabb, mint amikor a két nemről van szó. Németországban is sokáig vita tárgya volt, hogy fiúk és leányok ugyanazon módon taníthatók-e? „Nicht gleichartig, aber gleichwertig“; az egyetemre képzés útjai az ifjúság nemi és speciális mivolta szerint különbözhetnek. A problémát Po roszországban igen szerencsésen oldották meg (1903). Reformgimnáziumokat létesítettek, amelyek 6—7 évi tanulás után, 12—13. életév befejez-
