VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1921

II. Emléklapok

b

Ha tehát Nagv-Magyarországnak akarunk ismét boldog, elégedett gyermekei lenni,' Szent Istvánnak a szellemével kell töltekeznünk, Szent Istvánnak a leikével kel) egyesülnünk, hogy egész életünk minden tevékenységét az ő példája és néhány atyai tanácsa irányítsa.

Szent István hatalmas egyénisége a kereszténység elterjesztésével és a királyság megalapításával, valamint sikerült diplomáciai sakkhuzásaival ledöntötte azt a nagy választó- falat, amely Európa és a magyarság között meredezett. Ezzel nemzetének sok százados életét biztosította. A magyarságot Európa egyik-másik részétől elválasztó falak időnkint kisebb-nagyobb mértékben újból jelentkeztek, de Szent István óta sohasem öltöttek oly szédületes arányokat, mint éppen napjainkban. Ezeknek lehető eltávolítását vezérpolitikusaink bölcseségére kell bíznunk. De a nemzet minden egyes fiának kötelessége döntögetni és lehetőleg megsemmisíteni azokat a belső választófalakat, melyek az egyetértő, közös épitö- munkát nemcsak gátolják, hanem merőben lehetetlenné teszik. Ezeknek az áldatlan elválasztó kérdéseknek a kiélezése és napirenden tartása Szent István szellemének egyenes tagadását jelenti, hiszen Szent István szerint „az egy nyelvű és egy erkölcsű ország gyarló és törékeny.“ Vagyis Szent István tanításának szelleme szerint az idegen származás és nyelv, más pozitív vallásnak meggyőződéses követése a nemzeti élet egységére nem jelent veszedelmet. És a történelem bizonyítja, mily bölcsen cselekedett első királyunk, amikor bizott saját törvényeinek és intézményeinek, a magyar földnek és a magyar levegőnek csodás átalakító erejében. Mennyi ezer meg ezer gyermeke és mártírja volt és van ma is ennek a hazának, kiknek a bölcsője még idegenben ringott, vagy akiknek bölcsőjét idegenből ide szakadt szülők ringatták, de a magyar szellem annyira átitatta egész lényüket, hogy nem egy született magyart megszégyenítettek és megszégyenitenek minden áldozatra, a halálra is kész tüzes hazaszeretetükkel . . .

A békés együttmükédésnek másik nagy akadálya az, hogy nem tudunk, vagy nem akarunk, mert nem tanultunk meg kellően engedelmeskedni. Pedig Szent István szerint az engedetlenség az egész országnak rákfenéje ... A gyermekeket a szülőnek saját érdekében is szent kötelessége engedelmességhez szoktatni . . . Súlyosan vét a szülők, a haza és maga a gyermek ellen az a szülöhelyettes, nevelő vagy tanító, aki puszta kényelemszeretetből, nemtörődömségből, vagy a kétes értékű, pillanatnyi közkedveltségért megenged, elnéz vagy palástol olyan mulasztásokat, tévedéseket vagy rendetlenkedéseket, amelyeknek maga a tanuló, hamarosan vagy később, de minden bizonnyal kárát vallja.

Az engedelmesség legyen, Kedves Fiaim, egyik legszebb erényetek, hogy a Szent István főgimnáziumnak méltó tanulói lehessetek. Mert engedelmesség nélkül nincs fegyelem, fegyelem nélkül nincs rend, rend nélkül pedig lehetetlen az iskola gyümölcsöző munkája. Ne felejtsétek, hogy az engedelmességen alapszik iskolai pályátok egész sikere. Hiszen az engedelmesség megköveteli a tisztességes viselkedést nemcsak a tanteremben, a folyosón és az udvaron, hanem az utcán is; hadd lássa mindenki, hogy a Szent István főgimnázium ifjúsága tudatosan fegyelmezi magát és példás magatartása nemcsak elismerésre, hanem követésre is érdemes. Az engedelmesség megkívánja az odaadó feszült figyelmet az előadásokon, a gondos előkészülést otthon és a pontos, nem későn való megjelenést a tanórákon. Az engeimesség erénye biztosítja számotokra a kölcsönös elnézést, megértést, megbecsülést és szeretetet, mely az együttélést kellemessé, sőt kívánatossá teszi. Ha pedig mindez megvan, akkor az iskolában teljes siker koronázza becsületes munkátokat és eljön majd az idő, amikor magatok is elismeritek, hogy éltetek legboldogabb szakát az iskola padjaiban töltöttétek.

Imádjátok az Istent, szeressétek a hazát! Erre int, erre .kér benneteket, ezt várja tőletek, mindnyájunktól, Szent Istvánnak a szelleme. Isten és haza! Két ideális szent fogalom, amelyeknek teljes megértése, őszinte átérzése és lelkes kultusza édessé, könnyűvé, vagy legalább elviselhetővé teszi az élet minden terhét, biztosan megóv a kétségbeeséstől egyeseket és csodás életerővel ruház fel nemzeteket. Isten és haza! Két nélkülözhetetlen fényes csillag egyesek és nemzetek életének az egén, mert csak ezeknek a fénye törhet át az emberi gyarlóság és gonoszság komor felhőin, hogy a megelégedés, az igazi boldogság útjait megvilágítsa.

Ha tehát, édes Fiaink, az igazi boldogság útjait keresitek; ha nemcsak magatok akartok boldogok lenni, hanem boldognak akarjátok majd látni ezt a ma annyira boldogtalan édes hazánkat is: rajta, készüljetek komoly elhatározással, törhetetlen, elszánt akarattal a közeljövő nehéz, de dicső, verejtékes, de magyar férfiakhoz illő óriási feladatainak győzelmes megoldására. Csiszoljátok agyatokat a tudomány hatalmával; díszítsétek lelkűteket a mély vallásosság hervadhatatlan virágaival; állítsatok oltárt szivetekben a minden áldozatra kész hazaszeretetnek! Szóval vértezzétek fel magatokat olyan fegyverekkel, ame-