VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1916

III. ruttkai Erődi Béla, m. kir. udvari tanácsos, tankerületi kir. főigazgató 25 éves főigazgatói jubileuma

• r

ruttkai Erő di Béla

III.

M. KIH. UDVARI TANÁCSOS, TANKERÜLETI KIR. FŐIGAZGATÓ HUSZONÖT ÉVES FŐIGAZGATÓI JUBILEUMA.

Tankerületünk vezetője, Erődi Béla kir. főigazgató, a folyó tanévben ünnepelte 25-ik évfordulóját annak, hogy boldogult I. Ferenc József királyunk őt az ország első és legnagyobb tankerületének élére állította. Erődi Bélában a Gondviselés kegyéből leküzdött betegsége után a tankerület ügyeit ismét teljes erővel irányító vezért tiszteljük, ezért e jubileumi évforduló alkalmából, mely a magyar tanügy történetében páratlan, csak az erre vonatkozó ügyiratokat és a kerület érzelmeit tolmácsoló szónok beszédét közöljük.

Midőn Budapest székesfőváros középiskoláinak igazgatói elhatározták, hogy az általuk képviselt intézetek szeretve tisztelt főnöküket az egyéniségének és a nevezetes évforduló alkalmának megfelelő ünneplésben részesítik, Erődi Béla az ünnepélyt előkészítő bizottság elnökéhez, Fest Aladár, kir. tanácsos, főigazgatóhoz a következő levelet intézte :

Kedves Barátom! Megilletődve értesültem bizabnas közlésedből arról, hogy a Budapest fő- és székvárosi tankerület tanársága megünnepelni kívánja negyedszázados évfordulóját annak, hogy e tankerület főigazgatója vagyok. Bár kedves tanártársaim ragaszkodásának és megértő szeretetének e megnyilatkozása jól esik nekem s azt magamra nézve becses kitüntetésnek tartom, mégis szeretettel kérlek, hogy a megemlékezésnek ezen nagy nyilvánossággal és ünnepélyrendezéssel járó formájától elállani szíveskedjetek. Ma, ezekben a szomorú napokban, mikor ennek a borzalmas világháborúnak izgalmait kell végigszenvednünk s minden ember lelke fájdalommal és gyásszal van átitatva, egyes embernek ünnepeltetése nem volna helyénvaló. Az én szívem is úgy meg van gyötörve, hogjr az ünnepeltetéssel járó izgalmakat nem tudná nyugodtan befogadni és elviselni. Lesz majd egyszer ünnep e hazában. Mikor a mi vitéz katonáink diadalmasan visszatérnek a harc mezejéről. Ha majd levertük a ránk zúdult ádáz ellenséget, akkor tartsunk igazi, lelkes ünnepeket. Addig pedig dolgozzunk tovább,, csendben, zajtalanul, lelkűnkben reménnyel, szívünkben imád-