VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1912
I. A radioaktív anyagokról
8 hőt fejleszt. Ha tehát 138 gramm vízben 1 gramm rádiumot feloldanánk, a víz hőmérséklete óránként egy-egy fokkal emelkednék. 1 gramm rádium összesen több hőt termel, mint a mennyit 500 kg szén elégetésekor nyerünk. A gőzgépek példája arra tanít minket, hogy azon hő árán, melyet a szén elégetésével nyerünk, gépeket mozgathatunk, vagyis munkát, energiát nyerhetünk. A hőt ezért az energia egyik formájának tekintjük, mely a gőzgép közvetítésével hasznosítható munkává alakul át. A fizikának egyik alapvető tétele az, hogy az energia átalakulhat ugyan, mint az előbbi példában is láttuk, ele el nem veszhet, sem ingyen nem kaphatjuk, hanem csak más alakú energia árán. Ez az energia megmaradásának elve, melyet Meyer, német orvos, mondott ki először. A rádioaktív anyagokban az előbbiek szerint igen nagy mennyiségű energia van felhalmozva, melyet az idő folyamán sugárzás és hő alakjában a környezettel közölnek. De ezt az energiát, mely a rádioaktív anyagokra nézve elveszett, nem is pótolhatják. A rádioaktív anyag sugárzásának erőssége tehát egyre gyengül, míg végül teljesen el is marad. Csakhogy ez az egyes anyagoknál igen különböző idő alatt következik be. Az uránnál 5000 millió évig tart, mig sugárzása felé- nyire csökken, a thoriumnál még tovább, és pedig 30.000 millió évig, a rádiumnál 2000 évig, míg a polonium sugárzása már 134 nap múlva éri el eredeti erősségének felét. Fogunk látni olyan rádioaktív anyagot is, melynél ez a változás már néhány óra vagy perc, sőt kevés másodperc alatt bekövetkezik. Ezt az időt a rádioaktív anyag periódusának szokták nevezni. A rádió aktivitás mint az atom tulajdonsága. Minden anyagot részekből összetettnek képzelünk. Az az legkisebb rész, melyet elő tudunk állítani, a molekula. Ez egyúttal az a legkisebb része az anyagnak, mely szabadon előfordulhat. A konyhasó nátriumfém és chlor-gáz egyesüléséből keletkezik. A konyhasó molekulájában is megvan ez a két alkotórész. Azok a kis részek, melyek egymással egyesülve a molekulát hozzák létre, az atomok. Ezek azok a legkisebb részek, melyek egymással vegyületbe léphetnek. A konyhasó molekulája egy nátrium-atomból és egyes chlor-atomból áll. Az arany egyszerű, fel nem bontható anyag. Ennek molekulája két arany-atomból alakul. A legtöbb egyszerű anyag molekulája két atomból épül fel. Csak néhány olyan anyag van, melynek molekulája egyetlen atom. Ilyen a higany. Ebben az esetben a molekula és az atom ugyanazt a részt jelentik.
