VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1912
I. A radioaktív anyagokról
31 irányban szivattyúzzuk. A D csőben elhelyezett lap cink- szulfiddal van bevonva. Ha az áramlást megindítjuk, a jD-ben levő lap foszforesz- kálni kezd annak jeléül, hogy valamilyen gáz ért hozzá. Ez pedig csak az A-nál levő rádiumból jöhet B és C csöveken át. Vegyük most körül a C kígyózó csövet folyékony levegővel. Ekkor a cső annyira lehűl, hogy a benne levő gáz lecsapódik. Ha ilyenkor meg is indítjuk a levegő áramlását, a keletkező gáz útközben lecsapódik és így nem is látunk foszforeszkálást. A rádiumból keletkező gázt rádium-emanádónak nevezzük. Rutherford úgy magyarázza ezt a folyamatot, hogy a rádium atomja a sugárzás folytán felbomlik. Mivel az a-részecske helium-atom, 19. ábra. a rádium atomja helium és emanáció atomjaivá bomlik fel. Miközben tehát a rádiumot sugarak hagyják el és emanáció fejlődik belőle, a rádium maga egyre kevesbedik. Körülbelül 2000 évig tart, míg a rádium mennyiségének fele átalakul. További 2000 év alatt ismét a megmaradt rádium fele bomlik fel. Azt az időt, amely a rádioaktiv anyag felének átalakulására szükséges, bomlási félidőnek nevezzük. 18. ábra.
