VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1912

I. A radioaktív anyagokról

közös tulajdonsága van, t. i. az, hogy mindegyik a-sugarakat bocsát ki. Ezért Rutherford a helium termelését úgy magyarázza, hogy az a-sugarak pozitív elektromos töltéssel ellátott hélium-atomok, melyek nagy sebességgel hagyják el a rádioaktív anyag atomját. Ezt a felfogást sok körülmény támogatja. Minden ásvány, melyben rádioaktív anyag van» elnyelt héliumot tartalmaz. Régebben készített rádiumsókban szintén van helium. Az a-sugarak t. i. csak bizonyos vastagságú rétegen tudnak áthatolni. Azok a sugarak tehát, melyek a rádioaktív só mélyebben fekvő atomaiból indulnak ki, bennmaradnak az anyagban.

Kezdetben arra is gondoltak, hogy az a-sugarak pozitív töltésű hidrogén-atomok, de a tapasztalatok ezt a felfogást nem támogatták.1 A rádioaktív anyagokban hidrogén nincs, ellenben héliumot mindig lehet bennük találni.

De a rádioaktív anyagokból csak igen kevés helium fejlődik, és igy ennek kimutatása legtöbbnvire sok nehézséggel jár. Sokáig azt sem lehetett biztosan eldönteni, vájjon egyáltalában keletkezik-e helium. Az előbbi következtetések pedig csak közvetettek, azért a kérdés kétségtelen elintézésére még nem eléggé meggyőzőek. Sikerült azonban a helium keletkezését rádioaktív anyagokból közvetlenül is minden kétséget kizáró módon bebizonyítani. Mindezek az eljárások a színkép- elemzést veszik igénybe. Az izzó anyagok fényének összetételét úgy vizsgálhatjuk meg. hogy a fénysugarakat üveghasábon engedjük át. Ez a hasáb a fényt felbontja azokra a színekre, melyek benne egyesülve vannak. A szivárvány színei a napfény felbontása folytán állnak elő. A fehér fény tehát azoknak a színeknek a vegyüléke, melyeket a szivárványban látunk. Ha gázok fényét bontjuk fel hasábunk segítségével alkotó színeire, akkor nem ilyen folytonos színsorozatot látunk, hanem több vagy kevesebb színes vonalat kapunk egymás mellett. E vonalak összessége a világító gáznak színképe. Minden anyagnak jellemző színképvonalai vannak úgy, hogy a vonalakból meg lehet tudni, miféle anyag világit.

Soddy 2 összegyűjtötte azt a héliumot, mely hosszabb idő alatt 1 kg uránnitrátból vagy thoriumnitrátból fejlődik. Az üvegcsőben, ahol a helium összegyűlt, a megfigyelés kezdetén a levegőt nagy mértékben megritkította. A ritkítás után a csőben maradt kevés levegőt izzásig hevített kalciummal elnyelette. Ennek az a fontos tulajdonsága van, hogy minden gázt nagy mértékben elnyel a nemes gázok kivételével.

1 Rutherford, Phil. Mag., 1906, 12. köt. 348. lap.- Phil. Mag., 1908, 16. köt., 513. lap.

2 6