VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1912

I. A radioaktív anyagokról

25

megjegyzése után Rutherford 1 az a-sugarak pozitív töltését valóban ki is tudta mutatni.

Ewers 2 THOMSON-nak előbbi felfogását többféleképen ellenőrizte. Az a- és ő-sugarakat eleinte egyszerre engedte a fémlapra, mely, mint láttuk, negatív töltést vesz fel. Azt a mágneses erőt, melnek célja a ő-sugarak eltérítése, fokozatosan növelte. így a ő-sugarakat nem egyszerre, hanem szintén fokozatosan távolította el. Ezalatt a lapnak eleinte negatív töltése kezdetben csökkent, utóbb, mikor már a pozitív a-sugarak jutottak túlsúlyba, a lap is pozitív töltést vett fel, mely mindaddig növekedett, míg kizárólag a-sugarak estek a lapra. Innen kezdve a mágnesnek még további erősítése a lap pozitív töltését már nem növelhette. Mikor pedig a ő-sugarakra még egy másik, a mágnessel ellenkező hatású elektromos erő is működött, mely a mágnes eltérítését kiegyenlítette, a lap negatív töltése újra mutatkozott.

Valahányszor tehát a-sugarakat akarunk vizsgálni, mindig gondoskodni kell a ő-sugarak eltávolításáról. Mert akármilyen lapra esnek is az a-sugarak, mindig idéznek elő ő-sugarakat, sőt még azokban a gázokban is, melyeken áthatolnak.1 2 3 Ezeknek a sugaraknak felismerése és eltávolítása után az a-sugarak pozitív töltését végleg bebizonyitottnak tekinthetjük.

És most ugyanazt a kérdést vethetjük fel az a-sugarakra is, mint amely a ß-sugarak ismertetésénél felmerült. Miféle hordozója van az a-sugarakban levő pozitív töltésnek? Más szóval, miféle anyag marad hátra az a-sugarakból, mikor töltésüket elvesztik? A kísérleti tények hosszú sorozata lassankint tisztázta ezt a kérdést is.4 5 Ramsay és Soddy már 1903-ban megfigyelték, hogy rádiumot tartalmazó sókból helium fejlődik. Debirne3 pedig 1905-ben észrevette, hogy a rádium és az aktinium mindítj termelnek héliumot. Ezt a gázt először a Napban fedezték fel, nevét is innen nyerte (Helios = Nap). Ma már a jól ismert földi elemek közé tartozik. Vegyi tulajdonságaira nézve a nemes gázok csoportjába tartozik. így nevezik azokat a gázokat, melyek más anyaggal vegyületbe egyáltalában nem lépnek, vagy ahogyan mondani szoktuk, vegyileg semlegesek. De a rádiumnak és az aktiniumnak csak egy

1 Nature, 1905, 71. köt., 438. lap.

2 Phys. Zeitschr., 1906, 148. lap.

:í Aschkinass, Annalen d. Phys., 1908, 27. köt., 388. lap; Duane, Comptes Rendus, 1908, 146. köt., 958. és 1088. lap, Pound, Philos. Magaz., 1912, 23. köt., 813. lap; Campbell, Phil. Mag., 1912, 23. köt., 462. lap; Hauser, Phys. Zeitschr., 1912, 936. lap.

4 Geiger, o-Strahlen, Phys. Zeitschr., 1910, 679. lap.

5 Comptes Rendus, 1905, 141. köt., 383. lap.