VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1912

I. A radioaktív anyagokról

24

IV. Az a-sugarak.

Mint láttuk, az a-sugarak mágnes hatása alatt eltérnek eredeti irányuktól. Ebből következik, hogy e sugarak elektromos töltésű részecskékből állanak. Az elhajlás irányából pedig azt is meg lehetett állapítani, hogy e töltés pozitív. Az ilyen atomnyi nagyságú pozitív töltésű részeket ionoknak neveztük. Épen úgy, mint a ß-sugaraknül, a részecskék töltését közvetlenül is igyekeztek kimutatni. Ez azonban sokáig nem sikerült. Az eljárás azonos avval, mely a ß-sugarak negativ töltésének kimutatására szolgál. A sugarak útjába fémlapot állítottak, ezt pedig elektrometerrel kötötték össze. A sugarak hatása alatt a fémlap negatív töltést vett fel, tehát épen az ellenkezője történt annak, amit várni lehetett. Épen így jártak a másik módszerrel is. Poloniumot, mely csakis a-sugarakat bocsát ki, fémlapra terítettek. Ekkor a polo- niumnak, mivel a sugárzás folytán pozitív elektromosságot vészit, negatív töltést kell felvennie. De a poloniummal bevont lap, jóllehet a-sugarakat kétségtelenül kibocsát, mégis pozitív töltést mutat. Thomson- nak1 sikerült e jelenség okát megtalálnia. Ő ugyanis kimutatta, hogy az olyan lapról, mely a-sugarakat kibocsátó anyaggal, mint pl. polo- niummal van bevonva, egyidejűleg lassú negatív elektronok is kiindulnak. melyeket d-sugaraknak nevez. Ezek a sugarak nem a poloniumból lépnek ki, mint a rádioaktív-sugarak, hanem a fémlapból az a-sugarak hatása alatt. Ilyen esetet, hogy valamely sugárzás beesése a lapra ebből új sugárzást vált ki, már az előbbiekben is láttunk. A Röntgen- sugarak is úgy keletkeznek, ha a katódsugarak fémlapba, antikatódba ütköznek. A ő-sugarak a katód- és ß-sugaraktöl csak abban különböznek, hogy elektronjaik jóval kisebb sebességgel mozognak. Ezen S-sugarak, mivel töltésük az a-sugarakéval ellenkező és egyidejűleg lépnek ki, sokszor elfedik az a-sugarak hatását. Mikor a sugarak útjába állított lapot az a- és §-sugarak egyszerre érik. a lappal összekötött elektrometer a S-sugarak túlsúlya miatt negatív töltést mutat. Aschkinass 2 kimutatta ugyanis, hogy a S-sugarak száma lényegesen felülmúlja az a-sugarakét. De elérhetjük azt is, hogy az a-sugarak magukban érjék a fémlapot. Evégből a negatív töltésű S-sugarakat mágnes segítségével annyira eltéríthetjük, hogy visszatérnek ahhoz a poloniumréteghez, melybül kiindultak. (Ugyanezt láttuk a szintén negatív elektronokból álló ß-sugaraknäl a 10. ábrán). THOMsoN-nak ezen 1 2

1 Nature, 1905, 71. köt., 166. lap.

2 Annalen d. Physik, 1907, 8. köt., 773. lap.