VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1912
I. A radioaktív anyagokról
a katódsugarakat, amint ezek minden külső befolyás nélkül haladnak. Az alsó csőben a mágnessel elhajlitott sugarak útját láthatjuk. Az el- hajlitás irányából meg lehet állapítani, hogy a katódsugcirak negatív elektromos töltésű részecskékből állanak, amelyek a fényhez mérhető óriási sebességgel haladnak. A fény, mint ismeretes, másodpercenként 300,000 km-nyire terjed. A katód- sugarak sebessége lehet ennek a fele, de lehet oly nagy is, hogy ezt az értéket néhány százaléknyi eltéréssel megközelíti.1 Azokat a kis negatív töltésű részeket, melyekből a katódsugarak állanak, elektronoknak nevezzük. Ezen Crookes - csövekben Goldstein még másfajta sugárzást is fedezett fel. Állítsunk a cső közepére olyan K katódot (8. ábra), melyen kis nyílások vannak. Ha a csőben elektromos kisülést létesítünk, akkor a katódsugarakból álló C nyalábon kívül az ellenkező irányban is haladnak sugarak, melyek a katód nyílásaiból indulnak ki. Ezek a csősugarak, melyek az üveget sárgás színű világításra indítják. Ezek is elhajlanak a közelükbe tartott mágnes hatása alatt, de ellenkező irányban. Tehát a csősugarak pozitív elektromos töltésű részekből állanak. Ezeket a részeket, amelyek nagysága olyan rendű, mint az atomé, pozitív ionoknak nevezzük. Perrin2 mérései szerint az atom átmérője százmilliomod cm rendű mennyiség. Az elektron még ehhez képest is rendkívül kicsi, tömege a hidrogén-atom tömegének kb. kétezred része. Az atom sugara anyagonként változik ugyan, de általában nagyságrendje a centiméter százmilliomod része. Az elektron sugara ennek körülbelül 2 százezredrésze. Állítsunk a katódsugarak útjába fémlapot, mint a 9. ábrán láthatjuk. Ebből a ferdén álló lapból, az antikatódból azalatt, míg katódsugarak esnek rá, újfajta sugarak indulnak ki, melyeket fölfedezőjükről RöNTGEN-sugarak- nak, vagy X sugaraknak nevezünk. Ezek, mint már említettük, papíron, falapon áthatolnak, az emberi izmokon már kisebb mértékben, 1 Lenard, Naturwissenschaftliche Rundschau, 1912 dec. 2 Perrin, Brownsche Bewegung, 49. lap. 11 8. ábra. 9. ábra.
