VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1912
I. A radioaktív anyagokról
12 csontokon vagy fémeken kevésbbé. De mágnes hatása alatt nem hajlanak el, tovább is eredeti egyenes irányukban haladnak. Ezek tehát nem elektromos töltésű részekből állanak. Sokáig nem is tudták eldönteni, milyen szerkezetűek e sugarak, csak az újabb vizsgálatokból tudjuk, hogy épen olyan hullámok, mint a fénysugarak, de hullámhosszuk még jóval kisebb.1 A fény hullámhossza oly kicsi, hogy mérésére a milliméter ezredrészét, a mikront (jele p.), vagy még ennek is ezredrészét, tehát a milliméter milliomodrészét, a millimikront (jele [x;x) használjuk. A vörös fény egy-egy hullámának hossza kereken 700 millimikron, a sárgáé 590, az ibolyáé 400. A RöNTGEN-sugarak hullámhossza is változhat aszerint, hogy a csőben a levegő ritkítása milyen fokú. Nagyságrendje a centiméter tíz- és ezermilliomod része között változik. Ezeket az eddig felsorolt sugarakat már a radioaktív anyagok felfedezése előtt ismerték. Természetes tehát, hogy a rádioaktív sugarak mibenlétéről, tulajdonságairól is úgy kezdtek tájékozódni, hogy a sugarakat mágneses térbe bocsátották. Ezt az eljárást, mely azóta a rádioaktiv anyagok vizsgálatának terén igen elterjedt, Giesel alkalmazta először 1899-ben. Ekkor kitűnt, hogy a rádioaktív anyagokból nem is egy, hanem háromféle sugár indulhat ki. E sugarak összehasonlítására igen célszerű a CuRiENÉ-től származó, könnyen áttekinthető kép, melyet 10. ábránkon láthatunk. A háromlábú asztalkán levő kis edényben rádium van. A belőle kiinduló sugarak útjába foszforeszkáló anyaggal, pl. cinkszulfiddal bevont lapot tartunk. Ahol a sugarak ezen ernyőre esnek, ott, mint emlitettük, a cinkszulfid világit és így élénk színű folt keletkezik. De helyezzük a rádiumot tartalmazó edényünket erős mágnes sarkai közé. Ábránkon ezen mágnes végei két oldalt láthatók. Ekkor a cinkszulfiddal bevont ernyő már nemcsak egy helyen világít, mint előbb, hanem három folt is megjelenik rajta. Ez pedig azt jelenti, hogy a rádiumból kiinduló sugarak mágneses térben háromfelé oszlanak, három különböző irányban haladnak. A sugarak egyik 1 Ezt a kérdést bővebben ismertettem a Természettud. Közlöny, 1912. évi Pótfüzeteiben (186. lap). 10. ábra.
