VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1911
I. A sportegyesületek "növendék-rednszere"
4 oly határozottan tapasztaltak a gimnasztika nyomában. Sőt, akárhány esetben, éppen a tanulóknak sportegyesületekben való részvételével magyarázhattuk meg «indulataiknak kitörését ...» Mielőtt a szóban forgó ügy érdemleges tárgyalásába bocsátkoznék, minden félreértés kikerülése végett szükségesnek tartom külön is megemlíteni, hogy nem az iskolai ifjúságnak intenzív sportolása ellen emelek szót, hanem egyesegyedül a diákságnak az iskolán kívül álló sportegyesületekben való részvétele ellen. így tehát véleményemmel nem is kerülhetek szembe a gimnasztika nagy nevelő hatásáról vallott és ma is érvényben lévő, több évezredes nézettel sem. Kizárja ezt különben az a körülmény, hogy magam is a sport több ágát szeretettel művelem. Tehát még egyszer: nem a sport és nem is a gimnasztika ellen szólok, de egyedül azon káros lelki hatások ellen, amelyeket az iskolán kívül álló sportegyesületek gyakorolnak a bennük résztvevő tanulókra. Dolgozatommal éppen azt a célt tűztem ki magam elé, hogy ezen a már-már általánossá vált bajon segítendő, megkísértsem kifejteni, hogy miképen lehetne a tanulóifjúságot a sportegyesületek káros hatása alól teljesen kivonni, őket mindamellett a gimnasztika test- és jellemfejlesztő üdvös hatásának alávetni. * Hazai iskoláinkban mindössze 1868 óta kötelező a tornának, mint tantárgyak tanítása. Régebbi iskoláinkban — mint a külföldön is mindenütt — alig találjuk a testi nevelésnek nyomát. Bennük a lélek művelése kötött le minden kizárólagos figyelmet. Alig is gondoltak ebben az időben a pedagógusok a gimnasztikának jellem- és erkölcsfejlesztő hatására. A középkori iskola teljesen elfeledte már a régi görögök azon megállapítását, hogy a gimnasztika «nemesíti az erkölcsöket». Nálunk Comenius volt az első, aki egyik művében a testi mozgás lélekművelő hatását fejtegette. A Mária Terézia által kiadott Ratio educationis is foglalkozott a testi nevelés ügyével. Tersztyánszky Dániel udvari levéltáros írta meg benne a testi nevelésről szóló fejezetet, amelyben a legmodernebb testnevelési elveket fejtette ki. (Ifjúsági Testnevelés 1911 dec. 20.) Sajnos, hogy a széles látókörrel rendelkező hazánkfiát nem értette meg kora. Eszméi egy századnál hosszabb időig várták megvalósításukat. Tersztyánszky eszméit csak 1889-ben keltette Berzeviczy Albert életre, amikor is felhívta a közegészségügyi egyesületet, hogy iskolai testnevelésünk ügyét tanulmányozza. Ezen idő óta lendült fel nálunk hatalmas arányokban a testnevelés ügye.
