VI. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, 1917
A főgimnázium rövid története
6 ő közreműködése nélkül. Ebbéli fáradozásait méltányolják polgártársai. mikor megválasztják iskolaszéki tagnak a VI. kerületben, ahol ezenfelül még közgyámi és árvaszéki megbízotti tisztet töltött be. Az elismerés és megbecsülés ilyenféle külső jeleinek nem is volt liijával, ő maga sem panaszkodott e tekintetben, bár tudomásunk van róla, hogy elismerés helyett néha kellemetlenkedésben is volt része még olyanoktól is, kiknek kötelességük lett volna neki segédkezet nyújtani. A Baksay Sándor által klasszikusan megrajzolt „Mámög“-, ,.Mineka’-‘-féle alakok neki is sokszor aggatóztak, de az őt nem kedvetlenítette el, mert önzetlenül, tisztán az ügyért működött. A közművelődés, iskola és tanárság ügye még betegsége idején is foglalkoztatta. A közoktatás munkásait egy hatalmas szervezetben egyesíteni már régi terve volt neki is, s éppen ebben akadályozta meg betegsége. Már régebben is az elsők között volt, akik a tanárság erkölcsi és anyagi érdekeinek érvényesüléséért küzdöttek. A II. tanári kongresszus sajtóügyi bizottságának ő volt az elnöke és kiadványainak szerkesztője. „A lantot, a lantot Szorítsd kebeledhez, Ha jő a halál. Ujjad valamíg azt Pengetheti: vigaszt Bús elme talál.“ Ezt vallotta elköltözött társunk is. Mikor már élőszóval nem taníthatott s betegsége levette lábáról, tollára bízta' mondanivalóit, így írta ,,Az iskolák demokratizálása“ című füzetét, egy verstani értekezését, fejezte be Poétikáját s fejtette ki egy szellemes ötletét a magyar hangsúlyra vonatkozólag. Bégi verselő hajlama és készsége is erőt vett rajta: lefordította Herder Cid-románoait s a kiadás jogát a Kisfaludy Társaságnak engedte át; a költők alkotásainak nemcsak lelkes és értő magyarázója volt, hanem szerény tanítványa is. Kezemben csak egy kis kézirati szemelvény volt, egyik kedves leányának kezétől való másolat. Családi versek; egyikben leányának tizennyolcadik születése napjára, a másikon eljegyzésére gratulál a szerető, gyöngéd és figyelmes apa; egy harmadikban dalmáciai útját írja le. mintegy pótlásul, hogy nem vihette magával kis leányát. Megható egy költeménye, melyet akkor írt. midőn a kórházban nehéz operációt állott ki: ,,Látogatók a kórház-
