VI. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, 1913

II. Dr. Kuncz Aladár: Thököly a francia irodalomban

23

Ezzel fejeződik be a történet, melyet Cleante, a novellagyüj- temény egyik elbeszélője mond el s a társaság még egy-két reflexiót fűzve a nagyravágyás és szerelem nagy hatalmáról, csakhamar megfeledkezik a szerelmes magyar grófról és minden érdeklődésével Timogene-re figyel, ki Madame de la Beliniere kalandjainak elbeszélésébe fog.

Mi azonban megmaradunk Thököly története mellett, mely mint novella, ha nem is művészi kivitelű, de végre is mint az első magyar tárgyú regény a világirodalomban, figyelmünkre méltó. Szerzője XIV. Lajos udvarában volt alkalmazva s ez elegendő magyarázat úgy témája, mint e téma feldolgozása szempontjából. XIV. Lajos uralkodása oly nagy lendületet ad Paris szalonéletének, hogy az innentől kezdve Francziaország politikai és irodalmi életének legfontosabb tényezője lesz hosszű időre. Ez a szalonéiet teremtette meg a XVII. században a nők gáláns kultuszát, melynek borzadásos, unalomig hű tükre az e századi regény- irodalom. A nő divatcikk lesz, az udvarlás a társasági emberek legfőbb gondja. A gavallérok valósággal előkészülnek az estélyekre s fáradságos otthoni munkájuk eredményekép — szellemes bon mot-ikat és compliment-jaikat viszik a szalonokba. A regény, mely e szalonokat és pletykáikat írja meg, természetesen szintén a szerelemben látja a legfőbb földi erőt és az udvarlásban a férfi legnagyobb gondját. A mi regényírónknak is tehát az a legfőbb gondja, hogy a rendelkezésre álló történeti adatokat lehetőleg kapcsolatba tudja hozni a szerelemmel. Zrínyi Pétert és Wesselényit a megsértett-ambíció hajtja összeesküvésbe a császár ellen, ezt még hajlandó konczedálni a szerző, de a többi szereplőt már mind imádata vezeti a szépséges Zrinyi grófnő iránt. Az csak egész természetes, hogy a hős, Thököly, mindent Zrinyi Ilonáért tesz, még Validénak is — érte áldozza fel magát. Törökország nem politikai okokból segíti Magyarországot, hanem mert a nagy- vezír szerelmes a budai basa feleségébe és igy tovább. Ez a barokk-szerelem, melynek egyetlen irodalmi képviselője nálunk Gyöngyösi,*) a magyar társadalmi életben és irodalomban sohasem tudott gyökeret verni. A különben sem társasági magyar ember, ha mégis társaságba verődik, bort iszik és politizál, de a társa*) Gyöngyösi lü83-ban verselte meg Thököly és Zrinyi Ilona házasságát. Költeménye jó részét Venus beszéde teszi ki Thökölyhez és Zrinyi Ilonához. Ami cselekvés van benne, azt is érdektelenné teszi a terjengősség és folytonos allegorizálás.